Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Kegyúri jog 465 Ezen általános jogszabály alól kivételnek csak abban az esetben ran helye, ha a hivek az egyházlátogatási okiratokban (canonica visitatiók), vagy szerződés által a fent jelzett kötelezettség alól kifejezetten felmentettek. (C. 1908. decz. 16. 2634/908. I. p. t.) 861. Ha a per tárgyát egyedül az a vagyonjogi kérdés képezi, hogy a kegyúri jogból folyó kötelezettségek az egyik vagy másik uradalmat terhelik-e, és ha mindakét birtokot terhelik, ez a teher azok között milyen arányban oszlik meg; ha tehát ingatlanokra vonatkozó dologbeli teherről, s illetve annak terjedelméről van szó: a per a birtokbiróság hatáskörébe tartozik. (C. 1909. január 21. 5553. sz. I. p. t.) Úrbér és birtokrendezés. 862. Az u. n. bánsági területen az úrbéri külsőség megszerzésével az annak megfelelő legelőjutalék is megszerzettnek tekintendő, ha csak határozottan ki nem köttetett, hogy a külsőség eladója a legelő jutalékot el nem idegeniti, hanem magának megtartja. (A kir. C. VIII. polg. tanácsa által elvi jelentőségűnek nyilvánított határozat.) — A kir. Guria VIII. polg. tanácsa által elvi jelentőségűnek nyilv. határozat. — C: A kir. G. a niásodbiróság Ítéletét hh. az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott indokainál fogva azért: mert a volt temesi bánság területén kifejlődött joggyakorlat és a tagositási ügyekben követendő kincstári ügyészségi utasítás IV. fejezetében foglaltak szerint az ugyanazon területen érvényes 1780. évi urbárium értelmében a beitelkek után a legelő javaslatba nem hozható és ki nem osztható. (1903. január 22. 3880. sz.) 863. A külön jószágtestként telekkönyvileg ki nem tüntetett, úrbéri birtok után kiosztott legelőilletőség jogi természetével biró ingatlan az úrbéri birtok tartozékának tekintetik. C: A niásodbiróság ítéletét hh. az abban az elsőbiróságtól felhívott indokok alapján és főleg azért, mert az ó—i 2685/6. p. tjkv. A + 1. s. sz. és 1543. hrsz. a. felvett 2 h. 44 O-öl területű kereseti ingatlan kert a második dűlőben, az ezen tjkv. B. 1. a. eszközöli bejegyzésből kitetszően is az 1569. sz. tjkv.-ben felvéve volt úrbérbirtok után, tehát azon ingatlan birtok után osztatott ki legelőilletőség fejében, amely ingatlant a felperesek 1888. november 8-án és ekként olyan időben vették meg birói árverésen, amidőn ez a legelőilletőség az ó—i 2658/6. sz. tjkv. adatai szerint külön jószágtestként tjkvileg kitüntetve nem volt, amiből következik, hogy a felperesei; által megvett úrbéri birtok után kiosztott legelőilletőség jogi természetével biró kereseti ingatlan az 1881: LIII. t.-cz. 56. §-a értelmében Döntvénytár. Magánjog I. 30