Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

462 Telki terhek Igaz ugyan, hogy a szerződés egészben semmis lévén, joga van mind a két félnek az előbbi állapot visszaállításához s ennéffogva a hitelezőnek is kétségtelen joga van ahhoz, hogy a semmis jogügylet alapján adott kölcsöntőkét az adóstól visszakövetelje, — ez a joga azonban nem alapul az okiratba foglalt szerződésen, hanem az éppen ellenkezően abból a körülményből származik, hogy a szerződés hatálytalan s ennélfogva a szerződésről kiállított okirat e szempontból sem lehet alkalmas telekkönyvi jogok szerzésére. Kelt Budapesten, a m. kir. Guria polgári szakosztályainak 1899. évi deczember hó 15-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1900. évi január hó 19-én tartott teljes ülésben. 853. Zálogvisszaváltás. A visszaváltásra jogosított személye. Bpesti T.: A zálogadók bármelyike, vagy ezek bármelyikének 'egyes örököse jogosítva van a zálog visszaváltását eszközölni. A zálogvisszaváltók nem kötelezhetők a zálogos birtoknak az elzálogosítás alkalmával fekvését kimutatni, ha a zálogos birtok a zálogtartónak vagy jogelődének egyéb birtokaival összeelegyittetett és együvé tagosittatott. (1883. ápr. 18. 11.753. sz. — A bpesti T. Ill-ik polgári tanácsának döntvénykönyvéből.) 854. A zálogváltási idő kezdőpontja és kiszámítása. (A C. 13. sz. t. ü. határozata.) Az ősiségi nyiltparancs 22. és 23. (az erdélyi részekre vonatkozó nyiltparancs 21—25.) §§-ban érintett zálogváltási idő a zálogbaadás (zálogos szerződés kelte) napján, vagy az arra következő napon veszi-e kezdetét? A nyiltparancsbani egy évi zárhatáridő a zálogitás napjának megfelelő napon lejárt-e? Ennek folytán a visszaváltási jog elenyészett-e, ha a kereset az elzálogosítás napjának megfelelő naptári napon adatott be? (6068/1883. P. számhoz.) Határozat: A zálogbaadás napjának megfelelő naptári nap a visszaváltási kereset beadására rendelt záros egy évbe nem számítandó be. A zálogbaadás (a zálogszerződés) napjának megfelelő naptári napon beadott kereset nem elkésett, a kereseti jog ez esetben az ősiségi rendelet 22. (az erdélyi részeket illetőeg 21—25.) §-ai értelmében elenyészettnek nem tekinthető. Indokok: A zálogszerződésben, illetőleg a törvényes szabályokban megállapított zálogos idő a zálogbaadás napjának megfelelő naptári napon még nem járt le azért, mert a zálogtartó ezen nap eltelte előtt a birtok kiadására nem kötelezhető, következtetve ezen kötelezettségnek megfelelő jognál fogva felperes a zálog kibocsátását elébb nem követelheti, mint az azt követő napon. Az ősiségi rendeletek idézett §-ai értelmében a visszaváltási jog & zálogos idő letelte után egy év alatt lévén érvényesítendő, ezen év