Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

14 Személyjog. Az alapítvány alapítvány létkérdése fölött a bíróság dönt. A kormány főfelügyeleti joga csak ellenőrzésre vonatkozik, hogy az alapítvány ezéljának megfelelően kezeltessék. — Az a rendelkezés, hogy az alapítvány jövedelmének fele része Péterfillérekre fordítandó, sem tételes, sem szokás jogi szabályokba nem ütközik. C: A másodbiróság Ítéletét annyiban, amennyiben 'kimondotta, hogy a végrendelet alaki hiány okából érvénytelennek nem nyilvánítható, és királyi engedély hiánya miatt meg nem támadható, vonatkozó indokai alapján és azért hagyta helyben, mert a főrendiház szervezetének módositásáról szóló 1885:VII. t.-cz. az által, hogy a czimzetes püspökök közül, akik azelőtt mindnyájan tagjai voltak a főrendiháznak, csupán a nándorfejérvári és tinnini felszentelt püspököket hagyta meg a főrendiház tagjai sorában, nem változtatott a tinnini püspök jogállásán abban az irányban, hogy ez a püspök a Kollonich-féle egyezmény alá tartozi'k-e vagy sem. Jelenben a másodbiróság Ítéletének azt a rendelkezését, mely szerint az elsőbirósági Ítélet vonatkozó részének megváltoztatásával a II. és VIII. r. alpereseknek egy évi határidőt tüz ki a kormányhatóságilag jóváhagyott alapitó levélnek bemutatására s e meghagyás teljesítésének vagy nem teljesítésének jogkövetkezményeit állapítja meg, a 'kir. Guria megváltoztatta és e részben az elsőbiróság Ítéletét hagyta helyben a következő okokból: Az örökhagyó vagyonának a hagyományok kifizetése után megmaradó részét alapítványul hagyta azzal a rendeltetéssel, hogy annak jövedelme felerészben Péter-fillérekre fordittassék, másik fele része felperesnek, amíg él, adassék ki, azután pedig iskolai ösztöndijakra osztassék ki; az alapítvány kezelésére a 'kalocsai főkáptalant kérte föl. Ennek az alapítványnak létesülését nem akadályozhatja sem az, hogy az alapítvány jövedelmének fele része Péter-fillérekre fordítandó, mert ily rendelkezés sem tételes, sem szokás jogi szabályokba nem ütközik; sem az nem akadályozhatja a fennforgó esetben az alapítvány létesülését, hogy a kezeléssel végrendeletileg megbízott testület külön alapitó levelet kormányhatósági jóváhagyás végett nem mutatott be. Az alapítványokról szóló törvényeink, jelesen az 1715:LXXIV., 1723 :LXX., 1791:XXIII. és XXVI. t.-cz. félreérthetlen tartalma szerint ily természetű alapítványok kormányhatósági jóváhagyás nélkül létesülhetnek s e törvényekben ezekre az alapítványokra nézve csupán a főfelügyeleti jog van fenntartva. Ebben a főfelügyeleti hatalomkörben pedig az a jog, hogy a kormányt közreműködés is illeti meg a jóváhagyás megadása által az alapítvány létesítésében, amely jóváhagyás nélkül ily alapítványok nem is létesülhetnek, nemcsak benn nem foglaltatik, de a magyar alapítványi jognak hosszú történelmi fejlődés folyamán kialakult rendszere, mely az 1791:XXIII. t.-cz.ben és az 1791:XXVI. t.-cz.-ndk különösen 10. §-ában nyert betetőzést, a kormánynak ezt a közreműködési jogát az ily alapítványok létesítésében egyenesen kizárja. Ennek a rendszernek ugyanis az idézett törvényekben körülirt, a piae causa fogalmi körébe eső alapítványok tekintetében garancziális természetű elve az, hogy a főfelügye-