Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)
196 Gyámhatóság felügyelete 834. Maga az a körülmény, hogy az atya egy nővel ágyassági \ iszonyban él, a kiskorú leánygyermek erkölcsiségét nem veszélyezteti. Sem ezen viszony, sem pedig az, hogy az atya korcsmájában kéjnőket alkalmaz, egymagában nem szolgálhat okul az atyai hatalom megszüntetésére. (C. 1905. jun. 27. 5360/1905. sz.) 835. Az illetékes gyámhatóság a gyermekek tartása kérdésében ugy a birói Ítélettől, valamint a felek közt létrejött és a birói ítéletnek alapul szolgált egyezségtől eltérő intézkedést tehet. C: Az 1894. évi XXXI. t.-cz. 95. §-a rendeli, hogy a közös gyermekek tartása és neveltetése költségeit mindkét szülő jövedelme arányában köteles fedezni, ha erre a gyermekek vagyonának a jövedelme elégtelen. Ugyanezen t.-cz. 97. §-a pedig azt rendeli, hogy az esetben, ha a biró a házasságot felbontó Ítéletben a gyermekek elhelyezése és tartása felől határozott, de határozata a megváltozott körülmények következtében a gyermekek érdekeinek többé meg nem felel, a gyámhatóság a birói határozattól eltérőleg intézkedhetik. A törvény eme rendelkezéseiből tehát kétségtelen, hogy az illetékes gyámhatóság a gyermekek tartása kérdésében ugy a birói Ítélettől, valamint a felek közt létrejött és a birói Ítéletnek alapul szolgált egyezségtől eltérő intézkedést tehet és amennyiben — figyelemmel a peres felek közt a gyermekek tartása kérdésében létrejött C) alatti egyezségre, annak tartalmától eltérően felperesnek a gyermekek tartásához való hozzájárulását, ami különben törvényen is alapszik — megállapította, ezen megállapítás következményeként nem állott elő felperesnek joga ahhoz, hogy alperestől megtéríttetni kívánhassa azt az összeget, amit felperes a törvény rendelkezéseivel is egyező gyámhatósági határozat következtében a gyermekek tartására kifizetni köteles, ha mindjárt a C) alattiban alperes a gyermekek tartását sajátjából viselni is kötelezte magát és pedig annál kevésbé, mert aCj alatti tartalmából is kitűnik, hogy alperes a tartási kötelezettséget csakis a gyermekek érdekében vállalta magára, nem pedig a gyermekek eltartása czéljából felperes által kiszolgáltatott ellenérték fejében, amint ezt a másodbiróság ítéletében erre nézve felhozott és e helyütt is elfogadott indokaiban kifejtette. Ezekből az okokból tehát a másodbiróság ítélete helyben volt hagyandó. (1905. október 5. 1031.) 836. Az atyának, hogy atyai hatalomból való felügyeleti jogát gyakorolhassa, joga van az elvált nőnél levő gyermekét időközönként alkalmas helyen megtekinteni és vele érintkezni. (C. 1888. május 30. 4316. sz.) 837. Habár a kiskorú gyermeknek törvényes képviselője az apa, mégis oly esetben, midőn a házasfelek különváltan élnek, s a kiskorú gyermek az anyánál tartózkodik és az által láttatik el, az anya meg nem fosztható attól a jogtól, hogy gyermeke érdekében az apa ellen perrel léphessen fel.
