Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Eltartás kötelezettsége vizsgálati eljárás keretében oldandó meg. A kir. Ítélőtábla felperesnek ebben az irányban előterjesztett panaszát alaposnak találta. A felebbezési bíróság ugyanis tévedett akkor, amikor az említett tárgyakat szükségteleneknek mondotta ki és ezen az alapon felperest keresetével elutasította, mert még ha elfogadandó is az, hogy a tiszthelyettesek az államtól fizetést nem húznak, hanem zsoldot kapnak és ha elfogadandó is az, hogy azok az államtól ruhanemüeket természetben élveznek, társadalmi érintkezésük szükségképpen megkívánja, hogy az államtól nyert, a katonai gyakorlatoknál a katonai szolgálatban és szolgálaton kívül használható közönséges ruházat mellett finomabb, az alperes társadalmi állását, családi összeköttetését és hivatását tekintve, katonai czélokra az alperes hivatásának helyes gyakorolhatására szolgáló szükséges és hasznos ruházatának és felszerelésnek kellett tekinteni. (Debreczeni T. 1907. ápr. 4. G. 26. sz.) 790. Elsősorban az apa, és csak ennek fizetésképtelensége eseten tartozik az anya a vele egy háztartásban élő kiskorú gyermekének ellátásáról gondoskodni, minélfogva a kiskorú gyermek részére készített ruhanemüek vételárában is elsősorban az apa és csak ennek fizetésképtelensége esetére marasztalandó az anya. (C. 1887. decz. 9. 3971. sz.) = Azonos: C. 5575/1885. sz. 791. Noha a gyermektartás a szülők kötelessége, mégis az, aki a gyermeket nem dijért, hanem szívességből vagy könyörületből, tehát ingyen vette magához, az e czimen tett kiadásainak utólagos megtérítését nem követelheti. (C. 2245/1888.) 792. Sem oly tételes törvény, sem oly törvényes joggyakorlat nem létezik, mely a fiu atyját arra kötelezné, hogy a tőle külön gazdálkodott fiának az özvegyét a fiu elhunyta után özvegyi tartásban részesítse. (C. 1898. máj. 20. L G. 104.) 793. A nagyszülő unokája eltartására csak abban az esetben kötelezhető, ha a szülők a tartás iránti kötelezettségüket teljesíteni képtelenek. A gyámhatóság a gyermektartási dij összegét az esetben állapítja meg, ha a tartás iránti kötelezettség nem vitás, míg ha az ez iránti kötelezettség vitás s ennek következtében az ügy bírói eldöntés alá kerül, ez esetben a bíróság amidőn a kötelezettség fennállása felett határoz, ugyanakkor a tartásdíj mennyiségét is a szülőknek társadalmi és vagyoni viszonyaihoz mérten meghatározza. (1877: XX. t.-cz. U.? 13, §§.) (C. 1897. I. G, 56. sz. — Azonos: C. 7343/1884.)