Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

180 Örökbefogadái közötti törvényes örökösödési kapcsolaton változást nem tesz. (C. 1888. deczember 11. 2242. sz.) 764. Az örökbefogadott gyermekek örökbefogadó szülőik után a törvényes leszármazókkal egyenlő módon örökölnek: követ­kezésképen mindaz az érték, amit egyik vagy másik örökbefoga­dott gyermek örökbefogadó szüleitől ezeknek életében kapott, tör­vényes örökösödése esetében örökösödési részébe épen ugy betu­dandó, mint a törvényes leszármazóknál. (C. 1898. ápr. 13. 2201.) 765. Az örökbefogadott gyermek oldalrokonság alapján tör­vényes örökösödésre igénynyel nem bir, hanem öröklési joga csak arra a vagyonra terjed ki, amely az örökbefogadó szülők hagya­tékához tartozik. (C. 1893. okt. 19. 2074. sz.) 766. Az örökbefogadó szülők végrendeletét az örökbefogadott gyermek megtámadhatja, mert törvényeink szelleme és a törvé­nyes gyakorlat szerint az örökbefogadott gyermek az örökbefo­gadó szülők irányában ugyanazon jogokkal és kötelezettségekkel bir, mint a törvényes házasságból származott gyermek. (C. 1892. június 24. 4218. sz.) 767. Ha a törvénytelen gyermek atyja a kiskorú gyermeket örökbe fogadja: eme ténye nem szünteti meg ama kötelezettségét, hogv a kiskorú részére ellene megitélt tartásdijat megfizesse. (Bpesti T. 1897. I. G. 173. sz.) 768. Nem létezik olyan jogszabály, hogy az örökbefogadási szerződéssel létesitett családi kapcsolat akár a szerződő felek köl­csönös beleegyezésével, akár törvényszerű ok fenforgása esetén az egyik fél kérelmére a biróság által megszüntethető nem volna. (C. 1908. november 5. 674. sz.) 769. Az örökbefogadás által oly családi kapcsolat létesül az örökbefogadó és örökbefogadott között, mint a törvényes házas­ságból származó gyermek és szülei között. Ez a szerződés tehát csak abban az esetben támadható meg az örökbefogadók részéről, ha az örökbefogadott oly tényeket követett el, ami őt az öröklésre érdemetlenné tenné vagy azok jogos alapul szolgálhatnának az örökségbőli kitagadásra. C: Ugy régibb, mint ujabb joggyakorlatunk megengedi ugyan, hogy durva hálátlanság okából az ajándékozó az ajándékozást 'vissza­vonhassa, de a jelen perben ily hálátlanságot megállapitó cselek­ményeknek a megajándékozott által történt elkövetése egyáltalán nem biaonyittatott. Kétségtelen, hogy az ajándékozásnak nyilvánvaló czélja az volt, hogy az öreg felperesek alperesben és ennek feleségében a gazdaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom