Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Eltartás kötelezettsége 181 vitelére alkalmas munkaerőket nyerjenek, de egymagában az a tény, hogy alperes és felesége a felperesekkel folytatott közös háztartást elhagyták s felperesektől elköltöztek, annál kevésbé tekinthető oly cselekménynek, mely a durva hálátlanságot felperes részéről megáilapitaná, mert mig egyfelől az ezt megelőző czivódás okára nézve s abban a tekintetben, hogy a peres felek melyikének magatartására vezethető vissza ez a czivódás, a tanúvallomásokban megbízható adat nem található, másfelől bizonyitottnak fogadható el az, hogy a felperesek által lakott házból alperes és felesége párnáit kidobálták s mikor alperes feleségével be akart menni a felperesek által lakott házba, I. r. alperes őket be nem bocsátotta, a mi éppen az ellenkezőjét bizonyitja annak, a mire az elsőbiróság Ítéletét fektette, midőn alperessel szemben a szülői ház elhagyásának súlyos beszámítás alá eső szándékosságot s ebből következtetve durva hálátlanságot vélt megállapíthatónak. Tekintettel erre az ügyállásra, a mit kiegészít még az, hogy alperes a perben ismételten kijelentette, hogy hajlandó visszatérni s ugy az örökbefogadási, mint az ajándékozási szerződés czéljánafcj megvalósítását a maga részéről lehetővé tenni, a mihez azonban azt a kikötést fűzte, hogy felperesek vele és feleségével jól bánjanak, a mely kikötés a másodbiróság helyes utalása szerint oly természetes, hogy azt ellenkező bizonyíték hiányában nem őszintének és nem komolynak nyilvánítani nem lehet, olyan tárgyilag jogellenes cselekmény, mely az ajándékozás hatálytalanítását eredményezhetné, alperes terhére nemcsak meg nem állapitható, de sőt a felperesek és alperes között létesült szülei és gyermeki viszonynak s az ennek folyományakép történt ajándékozásnak jogi és erkölcsi elemei a perben kifejtett tényállás mellett, az ajándékozási szerződésnek is fentartását s ennek megfelelőleg a hatálytalanításra irányuló kereseti kérelemnek elutasítását teszik indokolttá. (1910. szeptember 7. 2292.) 770. Örökbefogadási szerződésnek birói uton való felbontása csak az örökségből való kitagadás eseteinek megfelelő okokból foglalhat helyet. Ilyen oknak azonban nem tekinthető az örökbefogadott leánynak az a ténye, hogy örökbefogadó szüleitől eltávozott s az ő beleegyezésük kikérése nélkül nasrykoruságában más községben férjhez ment. (C. 1910. febr. 8. 5875/909. sz. I. p. t.) Eltartás kötelezettsége. Tervezet 249—269. §. 771. A szülő azt a gyermekét és családját, ki megfelelő kereset hiján és vagyontalansága miatt nem bir a maga erejéből megélni, eltartani köteles, ezen tartozás első sorban természetben jár. Ha a szülő a természetbeni tartást menyével szemben kifejezetten megtagadta, s mert a férj arra, hogy nejétől elfogadható ok hiányában különéljen, nem lévén kötelezhető, a szülő a természetbeni