Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Házassági szerződés 165 Mi biztosítási összegre nézve nem a tulajdonjog, hanem csupán az életfogytig tartó haszonélvezeti jog illeti meg és ez alapon helyesen utasította el a felperest tulajdonjog iránti keresetével, miért is i él étének ezt a részét abból az indokból kellett helybenhagyni, mert hitbérül valamely dolognak vagy jognak a haszonélvezete is kiköthető, már pedig a B) a. közjegyzői okirat tartalma szerint nem kétséges, hogy az örökhagyó akarata odairánvult, hogy a felperest hitbérül a kérdéses életbiztosítási összegeknek a haszonélvezete illesse meg. Ebből azonban az következik, hogy a felperes az őt jogosan megillető haszonélvezeti jogr iránti igényével nem volt elutasítható, a mely mint kisebb, a tulajdonjogi nagvobb kereseti kérelemben bentfoglaltnak tekintendő. Ez alapon mindkét alsóbiróság Ítéletét ily értelemben megváltoztatni és a felperes életfogytig tartó haszonélvezeti jogát a kétrendbeli biztosítási összegre megállapítani kellett. (1910. április 7. 467. sz.) 698. Ha a szerződés a házastársak közt ugyan, de ezek gyermekei javára jön létre, anélkül, hogy a házastársak magukra nézve egymással szemben jogokat és kötelezettségeket megállanitanának, a szerződés érvényéhez jözjegyzői okirat nem kívántatik. Ily okirat még akkor sem szükséges, ha abban az egyik házastárs javára elidegenítési és terhelési tilalom van kikötve. (C. 1906. április 20. 7902/904. sz.) 699. Ha a felek akarata arra irányult, hogy a nő ingatlana férjének tulajdonába menjen át, a nő azonban ezen ingatlant előbb egy harmadik személyre s ez után a férjre ruházta át, az utóbbiak közt létrejött ügylet — mint in fraudem legis kötött — érvénytelen. (C. 1906. május 2. I. G. 691/1905.) 700. Azon körülményből, hogy a férj a részvényeket neje nevére íratta, azokat neki tulajdonjoga fentartása nélkül átadta és azok ellenében semmiféle ellenértéket ki nem kötött, következik, hogy a nő megajándékozottnak tekintendő s ezen ajándékozás érvényességéhez a megtörtént tényleges átadással szemben az 1886. évi VII. t.-cz. 22. §-ának c) pontja értelmében közjegyzői okirat nem kívántatik. (C. 1906. márcz. 29. 8954/904. sz.) 701. A nőtartásról való lemondás érvényességéhez közjegyzői okirat szükséges s ezt nem pótolja az árvaszék, illetve a főszolgabíró előtt kötött egyezség. (C. I. G. 744/1905. sz.) Azonos: C. 31/1886.