Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

166 Házassági szerződés 702. Ha a házastársak tulajdonául egyenlő arányban bejegyzett ingatlan vételárát a férj fizette ki: e vételárral a nőt megajándékozta. Az ily ingó-ajándékozás érvényességéhez közjegyzői okiratra nincs szükség. (C. 1908. máj. 20. 6107/907. sz.) 703. Olyan szerződés, melyben az egyik fél a másiknak ingatlant azon feltétel mellett enged tulajdonul át, hogy az átadót az átadott ingatlanon élethossziglani haszonélvezet illesse meg: ajándékozási szerződésnek tekintendő. Ha tehát jegyesek közt köttetik, az 1886: VII. t.-cz. 22. §. b) pontjának rendelkezése szerint közjegyzői okiratba való foglalása érvényességi kelléket képez. (C. 1907. szept. 6. 9907. sz.) 704. Nincsen olyan jogszabály, melynél fogva a férj a közte és neje között létesült ajándékozást egyedül abból az okból, hogy a nő a közös együttélést megszüntette, egyoldalúan visszavonhatná. (Nagyváradi T. 1907. febr. 21. G. 193/906. sz.) 705. Habár a közjegyzői okiratban foglalt jogügylet a házastársak közt érvényes, ebből még nem következtethető, hogy az jogot szerzett harmadik személyek ellenében is érvénynyel birjon, miután a házastársaknak egymás irányában tett beismerései harmadik személyek ellenében is érvényesíthető dologi jog szerzésére nem elegendők. (C. 1888. nov. 13. 8348. sz. a.) = Azonos: C. 10.718/1893. sz. 706. Harmadik személy részére házassági szerződésben ennek hozzájárulásával kikötött előny, utóbb, enne^ beleegyezése nélkül, a házasfelek egyoldalú intézkedésével nem szüntethető meg. (C. 10.216/1889. sz. a.) 707. Ha a házassági szerződés érvénytelenitésére felhozott alap a házasságkötés érvényével és fennállásával szorosan összefügg, ugy annak érvényessége és hatálya mindaddig meg nem szüntethető, amig a házassági kötelék érvényességének, illetve felbontásának kérdése eldöntve nincs. (C. 975/1896. sz. a.) 708. A házassági szerződés tartalma szerint a férj fizetési kötelezettsége annak a ténynek bekövetkezése esetére van kikötve, ha akár ő, akár a felesége együtt élni nem tudna és egyikük a másikat elhagyná, a fizetési kötelezettség teljesítése kezdetének időpontja az elhagyáskor áll be, minthogy a fizetési kötelezettség nincs ahhoz a feltételhez kötve, hogy az elhagyásra ki szolgáltatott okot, ennélfogva a nő ennek a körülménynek kimutatására nem kötelezhető, hanem csak az elhagyás, vagyis a különélés tényét köteles bizonyítani. Az az állítás, hogy a férj a hozományt neje bele-