Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

164 Hitbér számú kötvény alapján- 5000 frt. s a „The Gresham Life assurance soriety" biztosító társaságnál 1887. április hó 22-én 258.702 számú kötvény alapján 4000 frt., összesen tehát 9000 frt. azaz 18.000 korona erejéig biztosítva volt és beleegyezett abba, hogy leendő neje a 9000 frt.-nyi ólötbiztositási összeget hitbér czimén bírhassa és haszonélvez­hesse. Nem vitás, hogy felperes és K. K. házasságot kötöttek, hogy utóbbi 1908. évi április hó 13-án végrendelet nélkül elhalt, hogy az első helyen megjelölt kötvényben a biztositottnak törvényes örökösei, a második helyen pedig K. I. (I. r. alperes) és az azóta, de a biztosí­tott előtt elhalt I. nevü leányai, vagy a biztositott törvényes örökösei Leveztettek meg kedvezményezettekül, hogy továbbá a II. r. alperes, a biztositottnak fia, a III. r. alperes pedig a felperessel való második házasságából származott kisk. leánya. Az anyagi magánjog szabályai szerint az irott hitbér és ép ugy, mint általában a hitbér a nőnek a házassági hűség fejében adatik vagy köteleztetik; a B) alattiban azonban ennek kifejezés nem adatott, magában véve az a kijelentés pedig, hogy a kötvények szerint járó összegek hitbér czimén ugyan, de a nőnek anyagi jóléte biztositása okából köttetik le, a kötelezettséget irott hitbérré nem minősiti. Fel­peres keresetében, de a periratban is kifejezetten kötelezett hitbér czimén korlátlan tulajdonul igényli a kötvényeken alapuló biztositási összegeket, ámde ennek az igénynek jogos alapja nincs; mert magából az emiitett czimén való lekötésből még arra sem lehet következtetni, hogy a biztositott a kötvényekben megnevezett kedvezményezettek he­lyett a felperest akarta kedvezményezettül kijelölni, mivel ennek ellene mond a 13. alattinak az a tartalma, hogy a biztositási összegeket a nő hitbér czimén, „birhassa és haszonélvezhesse", a mi arra mutat, hogy a biztositott nem akart véglegesen más kedvezményezettet meg­jelölni, hanem neje részére s annak anyagi jóléte érdekében csupán korlátolt kedvezményt, a haszonélvezetet kivánta biztosítani, a mely biztosítás nélkül a biztositási összeg, mint az örökhagyó hagyatéká­hoz nem tartozó, a kedvezményezettek által az özvegyi haszonélvezet alól elvonathatott volna. Ezek alapján az elsőbirósági ítélet meg­változtatásával felperest keresetével elutasítani kellett. C: A kir. Guria a másodbiróság Ítéletét abban a részében, a mely szerint a felperest a biztositási kötvények tulajdonjoga iránti keresetével elutasította, helybenhagyja, egyébként azonban mindkét alsóbiróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy a kérdé­ses 18.000 K értékű kétrendbeli életbiztosítási kötvényre befolyt ösz­szegekre nézve a felperes élethossziglani haszonélvezeti jogát meg­állapítja és ebből folyólag ezen összegeknek bírói letétként való keze­lését elrendeli és a felperest feljogosítja, hogy az eddig lejárt kama­toknak egy összegben, az ezután lejárandó letéti kamatoknak pedig utólagos félévi részletekben való kiutalványozását jelen Ítélet alapján kérelmezhesse, a per és felebbezési költségeket kölcsönösen meg­szünteti. Indokok: Helyes a másodbiróság ítéletének ama jogi álláspontja, a mely szerint a felperest a B) a. köjegyzői okirat alapján a kétrend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom