Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

8 Személyjog. Az ember Tekintve, hogy a holttányilvánitás csak vélelmet állapit meg, a hazai jog szerint azonban valamely eltűnt személynek sem életbenléte, sem elhalálozása nem vélelmezendő, hanem bizonyítandó, tekintve, hogy e szabálytól eltéröleg ''kivételt csak az 1868 :LIV. t.-cz. 522. §-ában felsorolt két eset képez, az ezekben hozott holttányilvánitási ítélet tehát csak a hivatkozott szakaszban felsorolt jogviszonyokra bir hatálylyal, ellenben arra nem nyújt bizonyítékot, hogy a holtnak nyilvánított valóban és épen az ítéletben megjelölt napon halt meg, az a döntő, hogy F. Gy. Í885. április 15-éig élt és e napig nyugdijat követelhetett, be nem bizonyittatott, miért is felpereseket elutasítani kellett. (1889. október 16. 1222. sz.) 37. Eltűnt egyén holttányilvánitását nem kérheti az, aki az örökösödési jogát szerződésre alapítja. (C. 1889. jun. 25. 4253.) 38. A törvénytelen gyermek elhalt anyja testvérének holttányilvánitását csak az esetben kérheti, ha édesanyja halálozási napja későbbre esik annál a napnál, mely az Ítéletben az eltűnt halála napjául megjelöltetik. (C. 1890. november 26. 9068. sz.) 39. Az a körülmény, hogy a holttányilvánítási kérők közül egynek kérvényezési jogosultsága ki nem mutattatott, miután a holttányilvánitási eljárás megindítására a jogosultak közül egynek kérvényezése is elégséges, a kérelem megtagadására okul nem szolgálhat. (C. 1898. jun. 7. 1025.) 10. A holttányilvánitást a házastárs nemcsak a házassági kötelék felbontása végett, hanem más okból is kérheti. C: Habár az 1868 :LIV. t.-cz. 522. §. a) pontjának az a rendelkezése, hogy a házastárs a halottnyilvánitást a házassági kötelék feloldása végett kérheti: az 1894:XXXI. t.-cz. 132. §-a szerint hatályon kívül helyeztetett, ez alapon nem vonható meg a házastársnak a holttányilvánitásnak más okból való kérelmezhetési joga, minthogy az utóbb hivatkozott törvényszakasz második és harmadik bekezdése a holttányilvánitási eljárásnak a házastárs által való megindítását nem zárja ki. (1898. június 10. 2983.) 41. Az örökös engedményese is kérheti a holttányilvánitási eljárás folyamatba tételét. C: Az, akire az örökös örökségét átruházta, az 1894:XVI. t.-cz. 5. §-a szerint, amennyiben az átruházást közokiratilag bizonyítja, ugyanazokat a jogokat gyakorolhatja az örökösödési eljárás során, amely jogok az örököst megilletik, miből következik, hogy az előbb említett előfeltételek fenforgása esetén, az engedményes a hagyatéki eljárás alapiául szolgáló holttányilvánitási eljárás folyamatba tételére is jogosultsággal bir. (1899. május 31. 2523.)