Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

158 Hitbér Indokok: ... A kereset alapját az képezi, hogy a hagyatéki vagyon az első házasság idejében szereztetvén, az első feleséggel szemben közszerzeménynek tekintendő; a per adatai szerint azonban az örökhagyó a „honoratior" osztályhoz tartozott, mint ilyen, hagyatékára vonatkozóan csupán a szerzés ideje a közszerzemény érvényesítésére jogos okot nem adhat. De elutasitandó volt a kereset különösen azért, mert a meg nem támadott elsőbirói tényállás szerint az örökhagyónak az első házasságra lépés előtt is voltak oly értéket képviselő anyai ingatlan betétei, amelyekből a keresetben részletezett hagyatéki vagyonok megszerezhetők voltak, amelylyel szemben a felperes nem bizonyította, hogy ezek más czélra fordíttattak és hogy a hagyatéki vagyon az első feleség közremunkálásával állott elő; mindezekből a körülményekből pedig jogi bizonyossággal az állapitható meg, hogy az örökhagyónak az első házasság tartama alatt történt szerzése saját külön vagyonából történt, mely esetben pedig közszerzeményről szó nem lehet. (1909. november 8-án 2676. sz.) C: A másodbiróság Ítéletét — az örökhagyó „honoratior" voltára alapított indoka mellőzésével — vonatkozó többi indokolása alapján helybenhagyja azzal, hogy a másodbiróság jelzett indoka azért mellőztetett, mert az örökhagyó, mint elemi iskolai tanitó, felsőbb kiképeztetés hiánya miatt, a honoratiorok osztályához nem tartozik s igy főszerzőnek nem tekinthető. (1910. május 4. 1157. sz.) Hitbér. 672. Az irott hitbér jogi természeténél fogva a férj által halála esetére neje részére tett ajándékozás lévén, ilyen ajándékozásból eredő követelés a kötelesrészre jogosítottnak ebbeli igényét nem csorbíthatja; következéskép az irott hitbér nem képez olyan hagyatéki terhet, amely a kötelesrész kiszámításánál figyelembe vehető volna. Helyes tehát az elsőbiróságnak az a rendelkezése, hogy a hagyatéki vagyon tiszta állagát az örökhagyó II. neje javára irott hitbér czimén kötelezett 1000 K számbavétele nélkül 6914 K-ban s ebből folyóiag felperesek kötelesrészének mennyiségét 1481 K-ban állapította meg. (C. 1907. máj. 29. 5377/906. sz.) 673. írott hitbér és ajándék közti különbség. A házasság érvénytelenítésének hatása a házasság czéljából tett ajándékozásra. C: A felperes által a neje részére teljesített adományozás a hazai jogunkban elfogadott irott hitbér fogalmának nem felel meg,- mely szerint az a jegyes vagy házastárs javára a házasság megszűnése, különösen tehát a férj halála, esetleg a házasság felbontása esetében, mely utóbbival a vagyoni viszonyok tekintetében az 1894. évi XXXI. t.-cz. 105. §-a szerint az ágytól és asztaltól való elválás egyenlő joghatálylyal bir, köttetik ki. Az a körülmény, hogy a szerződő felek ezen jogügylet tekintetében a Morgengabe kifejezést használják, mit sem bizonyít az irott hitbér elfogadhatósága mellett, midőn a szerződésnek a jogügylet mi-