Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

A házastársak személyes viszonya egymáshoz 121 hetienné vált s igy férjének visszahívási nyilatkozata következtében sem köteles hozzá visszatérni, hanem külön eltartáshoz jogos igénye van. (C. 1906. április 24. I. G. 677/1905. sz.) 510. Alp.-nek az a ténye, hogy egy más nővel házasságon kivüli benső viszonyt folytat (más nővel ágyasságban él) és azt a nőt még azután sem akarta eltávolítani a háztól, amikor a felp. a házassági életközösség folytatása végett házánál megjelent és azon nő eltávolítása iránt* kívánságát előterjesztette, már magában véve, még akkor is, ha a házassági együttélésnek a felp. részéről történt megszakítása kellő ok nélkül történt volna, elegendő jogos okul szolgál arra, hogy felp. az alp.-hez vissza ne térjen, és hogy az alp.-nek kötelezettsége a felp. külön eltartására megállapittassék. (C. 1906. május 4. G. 711/1905. sz.) 511. A férj közveszélyes elmebetegsége jogos oknak tekintendő arra nézve, hogy a nő különváltan éljen és a jogos okból külön élő nő férjétől ideiglenes nőtartást igénvelni jogosult. (C. 1906. jan. 4. G. 364/1905. sz.) 512. A S. E. 28. §-ának a perindítás magánjogi hatályaira vonatkozó rendelkezése ideiglenes nőtartás iránti perben nem nyerhet alkalmazást, és az ideiglenes nőtartás a kereset előtti időre csak akkor nem Ítélhető meg, ha a nő a keresetet kellő indok nélkül hosszú időn át meg nem indította. -(C. I. G. 146/1905. sz.) 513. A feleség vagyontalan és keresetképtelen férjét elsősorban csak természetben, a közös háztartásban köteles eltartani, külön pedig csak abban az esetben, ha az együttélést türhetlen viselkedésével ő tette lehetetlenné. (C. 1905. deczember 21. G. 347. sz.) 514. A nő, aki férje házát alapos ok nélkül elhagyta, attól az időponttól kezdve, amikor a férje közös háztartásába visszatértekor az anyósa a visszatérését gátló bánásmódban részesítette és ez ellen a férje meg nem védelmezte, sem külön háztartást nem alapított, jogos igényt nyert az ideiglenes tartásra. (C. 1906. augusztus 31. I. G. 145/1906. sz.) 515. Habár a nő alapos ok nélkül szakította is meg a házassági együttélést, mégis a férj nejének külön tartásdijat fizetni köteles, ha nejének távozása után összes vagyonát fiára átruházta oly kikötéssel, hogy ez őt lakás, élelem és ruházattal ellátni tartozik, amely tényével nejének hozzá visszatérését s a közös háztartásban való házastársi együttélést lehetetlenné tette. (C. 1907. márcz. 27. I. G. 53/1907. sz.)