Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

122 A házastársak személyes viszonya egymáshoz 516. A térj a nejét törvénynél fogva eltartani köteles; e szempontból tehát a feleség már a házassági együttélés tartama alatt mint a férjnek hitelezője jelentkezik; ha tehát a házassági együttélés a férj hibája miatt megszűnik és a feleség a tartásra reászorul, a feleségnek az a hitelezői joga változatlanul fenmarad és csak a kielégítés módja változik akként, hogy ideiglenes nőtartás ezimén természetben tartás helyett készpénzbeli eltartást követelhet. (C. 1907. febr. 14. I. G. 658/906. sz.) 517. A kir. Curiának állandó joggyakorlata szerint a férj azt a tartásdijat, amelyet feleségének marasztaló birói Ítélet alapján fizetett, ez Ítéletnek megváltoztatása esetében sem követelheti vissza, mert az a tartásdíj a feleséget a férje házában megillető tartás készpénzbeli egyenértékének lévén tekintendő, annak kifizetése nem tartozatlan fizetés és ezért ez többé vissza sem követelhető. (C. 1907. június 15. I. G. 293/1907. sz.) 518. Az ideiglenes nőtartásdij czélja a nő életfentartása, rendeltetése pedig az, hogy a részére megítélt összeg felhasználtassék; a tartásdíj iránti követelésnek a természeténél fogva tehát a nő a megítélt tartásdíj összegét mindaddig igényelheti, inig a tartásdíj összege akár újított perben, akár az uj keresettel folyamatba tett perben hozott jogerős Ítélettel le nem szállíttatik. (C. 1907. márczius 9. I. G. 754/1906. sz. ü. így C. 1904. I. G. 511.) 519. A vétlen nő tartására kötelezett férj sem a nő vagyoni viszonyainak később bekövetkezett javulása, sem a saját vagyoni viszonyaiban beállott hátrányos helyzet és életviszonyainak változása alapján nincs jogosítva a végleges tartás leszállítását vagy megszüntetését érdemetlenségi tények alapján szorgalmazhassa. (C. 1907. márczius 13. 10.065 1905. sz.) 520. A házassági per bírája előtt felvett jegyzőkönyv, melyben a nő oda nyilatkozik, hogy férjétől nőtartást nem kér, teljesen pótolja az ily nyilatkozat érvényességéhez az 1886 :VII. t.-cz. 22. §. szerint megkívántató közjegyzői okiratot. (C. 1906. okt. 30. I. G. 318/1906. sz.) 521. Közjegyzői okiratban létesült az a megállapodás, meiy szerint a házasfelek házasságuk felbontása esetére vagyoni viszonyaikat rendezték és a nő erre az esetre mindennemű, sőt nőtartási igényéről is lemondott, hatályát vesztette az által, hogy a házastársak azután kibékültek és a házas együttélést folytatták s ez a megállapodás újra fel nem éled, ha a nő később férjét ennek vétkességéből ismét elhagyta. (C. I. G. 470/1906. sz.)