Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

•A házastársak személyes viszonya egymáshoz 117 A jelen esetben meg van ugyan állapítva, hogy alp. hivta fel nejét arra, hogy házától távozzék, oly tények pedig nem állapíttattak meg, amelyekből felp. sérelmes viselkedésére következtetni lehetne; mégis a fennebb felhivott jogszabály ezúttal alkalmazást nem nyerhet, mert ha az ily elhagyást előidézett körülmények, a felek műveltségi fokára és társadalmi állására tekintettel, súlyos természetüeknek nem tekinthetők s a férj tettét megbánva s nejét a házas együttélés folytatására hivja fel, a nő eme felhívásnak engedni köteles és jogosan nem követelheti, hogy a férj őt házán kivül eltartsa. (1899. I. G. 86. sz.) 493. A férj eltávolithat bármely harmadik személyt a közös háztartásból. C: A férjet, aki a család feje és aki a háztartás terhét viseli, döntő szó illeti a házi körre vonatkozó ügyekben. Ennél a jogánál fogva a férj feltétlenül követelheti a háztartásból az olyan egyénnek eltávolítását, aki a családi kötelékbe nem tartozik s különösen követelheti akkor, ha az illető egyén jelenléte — bár csak képzelt ok miatt is — arra alkalmas, hogy a házasfelek között való béke megzavartassék. Midőn tehát a feleség a férj ilyen irányú rendelkezésének ellenszegül s különösen, ha ok nélkül ellenszegül, szintén alapos okot •szolgáltat a férjnek arra, hogy a házas együttélést megszakítsa. (I. G. 554/1902.) 494. Idegen férfi éjjeli látogatásait elfogadó nő tartást nem követelhet. (C. 1903. I. G. 523/1902.) 495. A házasságtörés beismerése után és együttélés alapján a nő nem követelhet tartást, ha ezen együttélés nem egyúttal megbocsájtás is. (C. I. G. 539/1902.) 496. Tartásdijat nem követelhet azon nő, ki a férj bontó keresete után is vele közös háztartásban él. Egymagában véve azonban az a körülmény, hogy alp. a felp. ellen a válópert megindította, ha egyébként felp.-t a közös háztartásban eltartja, nem szolgálhat indokul arra, hogy alp. külön készpénzben tartásra köteleztessék, mert a nő férjétől ideiglenes nőtartást csak abban az esetben jogosult követelni, ha a házastársi együttélés megszakítását sérelmes viselkedésével a férj idézte elő, (C. 1903. I. G. 227. sz.) 497. Ideiglenes nőtartás az O. P. T. K. területén. C: A fenforgó esetben a felp. vagyoni viszonyai a peí sorsára teljesen közömbösek, amennyiben az ebben az esetben alkalmazandó 0. P. T. 91. §-a értelmében a férj kötelessége vagyonához képest nejét illendő tartással ellátni, következésképen a nőtartási dij megállapításánál a felp. vagyoni viszonyai figyelembe nem jöhetnek, ebből kifolyóan pedig a felp. vagyoni viszonyainak czéljából felhivott