Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

112 18í>4 : XXXI. t.-ez. 147. §-a országon, Sátoraljaújhelyen lakott, magyarországi községi illetőségét meg nem állapítja, horvátországi községi illetőségűnek vélelmezendő, Horvátországban községi illetőséggel biró magyar állampolgárok házassági perében pedig a magyar biróságok az 1894:XXXI. t.-cz. 147. és az ebben felhívott §§. rendelkezései értelmében el nem járhatnak, utasittatik az elsőbiróság, hogy kitűzendő tárgyaláson hivja fel felperest arra, hogy azt, miszerint alperes Magyarországban községi illetőséggel bir, szabályszerűen mutassa ki és erre nézve az alperest is meghallgatva, a Ikifejlendőkhez képest újonnan határozzon; mert eme pótlás nélkül a magyar bíróságnak hivatalból is figyelembe veendő hatásköre meg nem állapitható, illetően alaposan el nem bírálható. (1905. június 13. 2245/1905. sz.) 471. A horvát-szlavón házassági biróságnak magyar községi illetőségű magyar állampolgárok házassági bontóperében hozott ítélete Magyarországon és viszont magyarországi házassági bíróságnak horvát-szlavón községi illetőségű magyar állampolgárok házassági bontóperében hozott ítélete Horvát-Szlavonországban nem hatályos. (C. 2489/1909. szz.) 472. Az 1894:XXXÍ. t.-cz. 147. §-a Magyarországban és Horvát-Szlavonországokban községi illetőséggel biró magyar állampolgárok házasságára nézve a magyar biróságok hatáskörének ismérvéül és alapjául a két ország területén élvezett községi illetőséget fogadta el. A házassági jog alapelveibe ütközik, hogy az egy és ugyanazon államközösségben ugyanazon állampolgárságot élvező házasfelekre nézve a két különböző jogterület bíróságai különböző jogszabályok alapján egymástól lényegesen eltérő Ítéletet hozzanak, mely szerint az egyik fentartja, a másik felbontja ugyanazt a há zassagot. vagy pedig, hogy a magyar biróságok csak a házasfelek egyikére nézve bírálják meg azt kötelezőleg. A magyar, valamint a horvát-szlavón törvények szerint a férjétől bíróilag el nem választott nőnek jogilag nem lehet más községi illetősége, mint férjéé és közigazgatási rendelkezések e sarkalatos intézkedést meg nem változtathatják. Ha tehát a horvát-szlavón községi illetőségű férj neje magát egy magyarországi község kötelékébe véteti fel abból a czélból, hogy a magyar biróságok segélyével házasságát felbontassa és a rá nézve kötelező horvát-szlavón törvények alkalmazását kijátszsza: ez a cselekménye, mint a jogrendbe ütköző, jogalkotó erővel nem bir. (C. 1909. nov. 30. 3813/909. sz. a. — A C. III. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) 473. A házassági törvény hatálybalépte előtt kötött házasság nem bontatott fel, mert a perben felperes részéről felhozott kölcsönös engesztelhetetlen gyűlölet, az 1894: XXXI. t.-cz. szerint, bontó okot nem képez, hanem felhivatott felperes, hogy keresetét az 1891: XXXI. t.-cz. 76—80. §-aiban felsorolt bontó okok egyikére alapítsa. (C. 1909. szept. 2. 2163. sz.)