Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

1894 : XXXI. {.-e-/.. 142—147. S-ai 111 határozatnak felbontó Ítéletté változtatása helyett a házasságot felbontotta. (1898. jun. 21. 3870. sz.) 468. Az egyházi bíróság érvénytelenítő ítéletének jogi hatása ugyanaz, mint a felbontó Ítéleté. Habár az 1894:XXXI. t.-cz. 142. §. az egyik házasfélre nézve a házasságot felbontó és nem egyúttal az érvénytelenítő, illetve megsemmisítő ítélet hatályának kiterjesztéséről intézkedik, mégis a keresetnek helyt adó elsőbiróság Ítéletét a 142. §. rendelkezésének joghasonlatossága alkalmazása alapján helybenhagyni kellett, mert azon körülmény, hogy a 112. §. csak a felbontó Ítélet hatályának kiterjesztéséről intézkedik, ellenben a megsemmisítő ítélet hatályának kiterjesztéséről nem szól, de erre vonatkozólag az 1894:XXXI. t.-cz. egyéb szakaszaiban sem intézkedik, sem pedig a 142. §. alkalmazását ily megsemmisítő Ítéletre vonatkozó kiterjesztését nem tiltja meg, alkalmazást kell hogy nyerjen azon jogszabály, melynél fogva, ha a törv. valamely esetre kifejezetten nem intézkedik, de tiltó rendelkezést nem tártalmaz, akkor a felmerült jogeset az azzal hasonló esetre vonatkozó törvényi rendelkezés szabályainak alkalmazása mellett bírálandó el. (G. 1905. jan. 25. 10.550/1904. sz.) 147. §. 469. Az 1894:XXXI. t.-cz. 141. §. csakis a magyar bíróságok által, az idézett törvény életbelépte előtt fennállott jogszabályok szerint hozott ágytól és asztaltól elválasztó ítéletekre vonatkozik. Ekként a zágrábi érseki szentszéknek a keresetben említett, a peres feleket ágytól és asztaltól elválasztó ítélete bontó ileletté át nem változtatható. Minthogy azonban az 1894: XXXI. t.-cz. 147. §. szerint a Horvát-Szlavonországokban községi illetőséggel bíró magyar állampolgárok házasságára az idézett törvény 115. §. megfelelően alkalmazandó, a most idézett 115. §. szerint a magyar bíróság a peres felek házasságát felbonthatja, ha a keresetben említett horvátországi bíróság az ágytól és asztaltól elválasztást oly tény miatt mondotta ki, melynek alapján a házasság az 1894. évi XXXI. t.-cz. szerint felbontható. (C. 1902. szept. 23. 4656. sz.) 470. Tekintve azt, hogy alperes Horvátországban született és ennélfogva, minthogy egymagában az a körülmény, hogy alperes a házasság kötése idején Magyarországon lakott, magyarországi községi illetőségét meg nem állapítja, horvátországi községi illetőségűnek vélelmezendő, Horvátországban községi illetőséggel biró magyar állampolgárok házassági perében pedig a magyar bíróságok az 1894: XXXI. t.-cz. 147. és az ebben felhívott §§. rendelkezései értelmében el nem járhatnak. C: Mindkét alsóbiróság Ítélete feloldatik és tekintve azt. hogy alperes Horvátországban született és ennélfogva, minthogy egymagában az a körülmény, hogy alperes a. házasság kötése idején Magyar-