Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

104 1894 : XXXI. t.-cz. 115. §-a cilium alapján. Továbbá, hogy keresztény és nem keresztény közti házasság a Horvát-Szlavonországokban hatályos jog szerint ott érvénytelen, ellenben nálunk az 1894:XXXL t.-cz. szerint érvényes. Ha tehát Magyarországon lakó, de horvát-szlavón községi illetőségű magyar állampolgár Magyarországon akarna ilyen házasságot kötni, ezt nem tehetné s a polgári tisztviselő a házasságkötésnél való közreműködést köteles volna megtagadni, és ha az ilyen felek közt a házasság mégis létrejött volna, és ők utóbb magyarországi községi illetőséget szereznének, a magyar biróság a házasságukat az id. t.-cz. 147. §-a értelmében megfelelően alkalmazandó 111. §. 2. bekezdése alapján érvénytelennek mondaná ki. A magyar államot képező országok közt fennálló államközösség mellett az egymástól független két külön jogterület közt az ily igazságszolgáltatási ellentétek épp oly kevéssé vannak kizárva, mint Magyarország és bármely más idegen állam közti viszonylatban, midőn az utóbbi a viszonosság esetén kivül magyarországi községi illetőséggel biró magyar állampolgár házassági perében saját törvényei alapján hozna Ítéletet, bár kétségtelen, hogy az egységes állampolgárság (1874:L. t.-cz. 1. §.) közjogi helyzete mellett az ily összeütközések nagyobb mérvű visszásságot eredményeznek, melyek azonban annál kevésbbé kerülhetők el. minél mélyrehatóbb az az ellentét, mely a két külön jogterület törvényei közt a magyarországi és horvát-szlavonországi házassági jog között fennáll. Az 1894:XXXI. t.-cz. világos rendelkezésénél fogva a horvátszlavón házassági biróságnak magyar községi illetőségű magyar állampolgár házassági bontó perében hozott Ítélete Magyarországban hatálylyal nem bírhat, el is tekintve attól, hogy ilyen házassági pert a nevezett országokban érvényben levő jog nem is ismer; viszont a Horvát-Szlavonországok területén állandó lakhelylyel biró, de magyar községi illetőségű házasfelek bontó perében a magyar biróságnak bontó Ítélete Horvát-Szlavonországokban hatályosnak annál kevésbbé lesz elismerve, mivel a házasság felbontása az ottani jogba ütközik. Erre azonban a magyar biróság, mikor a reá nézve irányadó magyar törvényt kötelességszerűen alkalmazza, tekintettel nem lehet. Többször előfordul az az eset, hogy a magyar biróság a magyar honos által a külföldi házastárs ellen inditott házassági bontó perben a bontó Ítéletet mindkét házastársra nézve egységesen hozza meg, minthogy házassági jogunk (eltérően korábbi jogunktól) csak az egyik házastársra kiható bontó Ítéletet nem ismer. A szétválaszthatatlan házassági viszonyokra vonatkozó bontó ítélet tehát az idegen honosra is kiterjed, noha reá nézve hazájának törvényei szerint a magyar biróság Ítélete nem hatályos. Ami az 1868 :LIV. t.-cz. 36. §-ban szabályozott birói illetékességet illeti, az csakis azon magyar állampolgároknak a házassági pereiben alkalmazható a Horvát-Szlavonországokkal való viszonylatban, akik Magyarországon birnak községi illetőséggel. Ha azonban az ilyen házastársaknak Magyarországon állandó együttes lakhelyük