Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

1894 : XXXI. t.-cz. 115—116. §-ai 105 vagy tartózkodásuk nincs és nem is volt, akkor biróküldésnek van helye, amint ez a jelen esetben is történt. Az 1894:XXXI. t.-cz. 147. §-ában gyökeredző attól a szabálytól, mely szerint Horvát-Szlavonországokkal való viszonylatban a házassági perekben nem a feleik lakhelye, hanem a községi illetőség a döntő, a magyar biróságok ós elsősorban a G. soha el nem tértek, de a világosan rendelkező törvény megsértése nélkül el sem térhettek. Az 1894:XXXI. t.-cz. 116. §-a pedig ezen házassági perekben, amint ez a 147. §. 2. bekezdéséből is kétségtelen, egyáltalán és pedig per analógiám sem alkalmazható, minthogy Horvát-Szlavonországok területén házassági perekben a szentszékek bíráskodnak a kánonjog szabályai szerint, amelyek a házasság felbontását, mint a katholikus dogmába ütközőt, soha el nem ismerhetik és igy a magyar biróságok és a horvát-szlavonországi szentszéki hatóságok Ítéletei közt, mint már fentebb említtetett, el nem hárítható elvi ellentét forog fenn; miből nyilvánvaló, hogyha a horvát-szlavón szentszéki biróság hatásköre a magyarországi községi illetőségű magyar állampolgárok válóperében elismertetnék, ezzel egyszersmind elismerést nyerne a magyar házassági törv. rendelkezésétől teljesen eltérő anyagi jogszabály érvénye is. Mindezek előrebocsátása után tekintve egyfelől azt, hogy Zágráb város bizonyítványa szerint dr. R. J. felp. ott községi illetőséget nem szerzett, és nem is állíttatik, de adat sem merült fel arra, hogy Plorvát-Szlavonországok más községében nyert volna illetőségi jogot; tekintve másfelől azt, hogy felp. az esketési anyakönyvi bejegyzés szerint Győrött született, és Győr város bizonyítványa szerint a házassági bontóper megindításakor győri községi illetőségű volt s jelenleg is az, tehát magyarországi községi illetőségű magyar állampolgár és igy az alp. neje, sz. D. E. daczára annak, hogy házasságuknak Zágrábban történt megkötése óta szakadatlanul Zágrábban laktak együtt és most is— bár külöváltan— ott laknak, az 1886: XXII. t.-cz. 7. §-a értelmében — figyelemmel a 8. §. rendelkezésére is — férjhezmenetelével szintén győri községi illetőségűvé vált, következőleg a peresfelek mindegyike magyarországi községi illetőségű magyar állampolgár lévén, reájuk kizárólag az 1894:XXXI. t.-cz. hatályosságának területén birói hatóságot gyakorló magyar bíróságnak, még pedig az igazságügyminiszternek 9557/906. I. M. sz. rendeletével az 1868 :LIV. t.-cz. 57. §-a alapján kiküldött s ezáltal a perbeni eljárásra illetékessé vált tsz.-nek hozandó Ítélete lehet csak hatályos: mindezelknél fogva azt a véleményt kellett nyilvánítani, hogy a győri tsz. előtt megindított házassági bontó perben az eljárás folytatására a nevezett tsz. illetékessége állapítandó meg. (1907. nov. 14. 7056. sz.) 116. §. 441. Osztrák honos mint felperes nem indíthat bontó pert magyar bíróság előtt, ha alperes magyar állampolgár is. (Curia 7708/1903. sz.) — Azonos: C. 727/1900. sz.