Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

84 Magánjog vényes és a szerződő felekre nézve minden tekintetben kötelező, jóllehet az közjegyző előtt sem köttetett, mivel a házasulandó felek (jegyesek) szülői közt létrejött jogügylet érvényességéhez az 1886 :VII. t.-ez. 23. §-a értelmében közjegyzői okirat nem kivántatik. Vágsellyei járásbíróság 1894. deczember 7-én. 12.512/93. Cnria (helybenhagyja. Gr. VII. 219. 1. Azon szerződés érvényességéhez, mely a jegyesek közt nyújtott és nyújtandó készpénzbeli kölcsön iránt jött létre, az 1886: VII. t.-cz. 22. §. b) pontja rendelkezéséhez képest, közjegyzői okirat kivántatik. Curia 1894. nov. 7. 1352. Gl. II. 1. 304. 1. A házasfelek között létrejött vagyoni átruházások érvényességéhez közjegyzői okirat kivántatik, a törvény rendelkezéseinek megfelelő közjegyzői okirat hiányában tehát az ügylet létrejöttét más módon bizonyítani nem lehet. Curia 1894. máj. 23. 2978/93. sz. Gr. VII. 220. 1. A házastársak között kötött jogügyletekre vonatkozó magánokiratokra nézve, tekintettel az 1886:VII. t.-cz. 21—23. §-aiban foglaltakra, az 1S74:XXXV. t.-cz. 81. §-ának rendelkezése alkalmazható; vagyis: az eme 21—23. §§. valamelyikének esetében létrejött jogügylet érvényessé válik s az arról készült magánokirat bizonyitó erőt nyer — a fennebb idézett 81. §-nak második bekezdésében s az 1886 :VII. t.-cz. 21. §. a) és b) pontjaiban foglalt korlátozásokkal — akkor, ha ez a magánokirat, eme 81. §-nak megfelelően, közjegyzői okirat minőségével felruháztatik. D. 3. sz. p. t. ü. h. Gr. VII. 220. 1. I. 144. 1. Gl. II. 1. 303. 1. A házastársak és jegyesek között váltókötelezettség vállalására szóló meghatalmazásoknál a jogügylet érvényességéihez közjegyzői okirat kivántatik meg. C. 1892. május 19. 873. sz. C. 1895. szept. 24. 1314/95. sz. Gr. VII. 220. 1. Gl. II. 1. 304. 1. A házassági szerződés érvényességének elbírálásánál a szerződés kelte, illetve létesülése idejében fennállott jogszabályok az irányadók. C. 1888. május 16. 4275. sz. C. 1953/89. sz. Ellentétes: 1897. május 14. 91. sz. Gr. VII. 220. 1. Ha a szerződés a házastársak közt ugyan, de ezek gyermekei javára jön létre a nélkül, hogy a házastársak: magukra nézve egymással szemben jogokat és kötelezettségeket megállapítanának, a szerződés érvényéhez közjegyzői okirat nem kívántatik. Ily okirat még akkor sem szükséges, ha abban az egyik házastárs javára elidegenítési és terhelési tilalom van kikötve. C. 1906. április 20. 7902/904. Gr. XIII. 268. 1. Ha a felek akarata arra irányult, hogy a nő ingatlana férjének tulajdonába menjen át, a nő azonban ezen ingatlant előbb egy harmadik személyre s ez azután a férjre ruházta át, az utóbbiak közt létrejött ügylet — mint in fraudem legis kötött — érvénytelen. C. 1906. május 2. I. G. 691/905. Gr. XIII. 269. 1. Azon körülményből, hogy a férj a részvényeket neje nevére irattá, azokat neki tulajdonjoga fenntartása nélkül átadta és azok ellenében semmiféle ellenértéket ki nem kötött, következik, hogy a nő megajándékozottnak tekintendő s ezen ajándékozás érvényességéhez a megtörtént tényleges átadással szemben az 1886 :VII. t.-cz. 22. §-ának c) pontja értelmében közjegyzői okirat nem kivántatik. Curia 1906. márczius 29. 8954/904. sz. (u. o.) A nötartásról való lemondás érvényességéhez közjegyzői okirat szükséges s ezt nem pótolja az árvaszék, illetve a főszolgabíró előtt kötött egyesség. C. 1906. márcz. 31. I. G. 744/905. Gr. XHI. 270. 1. Habár az 1874. évi XXXV. t.-cz. 54. §-a a közjegyzői kényszert a jegyesek- közötti ügyletekre kifejezetten ki nem terjesztette is, mégis minthogy a jelen perbeli követelés alapját képező szerződés kölcsönös hitbérkötelezést tartalmaz és a hitbér a házassági hűség jutalmazására