Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

78 Magánjog lyekett még az örökhagyó elidegenített. C. 2288/1904. sz. a. Gr. VII. 197. 1. X. 31. 1. A közszerzeményt tevő ingók a lehetőséghez képest természetben osztandók meg az arra jogosultak között, C. 1896. jun. 9. 4349/1895. sz. Gr. VII. 198. 1. A közszerzemény rendszerint természetben követelhető és adandó ki, az arra jogosított azonban házastársa tartozásaiért a közszerzemény erejéig szinten felelős. E felelősség terjedelmének különbözősége. C. 5125/1899. sz. Gr. VIL 199. 1.3 Curia 1896. február 12. 11.795/1894. sz. Ha az egyik házastárs a másikra közszerzemény czimén vagyonának egy részét átruházza, az, aki e vagyont szerzi, az átruházónak, az átruházás idejében fennállott tartozásaiért a vagyonérték erejéig felelős; mert közszerzemény addig nem létezik, mig az átruházó adósságai törlesztve nincsenek. A C. mint legfőbb ítélőszék 6024/78. sz. a. Azonos: 7661/76. Gr. VII. 199. 1. A közszerzeményi iog nem egyes tárgyakra, hanem csak a házasság kötésekor és annak megszűntekor létezett vagyoni állapot között mutatkozó különbözetre érvényesíthető. C. 1895. ápr. 24. 8295/94. sz. Gr. VII. 199. 1. Hol szerzemény nincs, nem lehet szó közszerzeményről, melynek fogalma nem az egyes dologra, hanem az összes vagyonra vonatkozik. A C. mint legfőbb ítélőszék 5497/77. sz. Gr. VII. 200. 1. Minthogy az az értéktöbblet tekintendő közszerzeménynek, mely meghaladja azt a vagyonértéket, melyIvei a hitvestársik a házasság megkötése idején már rendelkeztek, avagy időközben reájuk visszteher nélkül háramlott, ebből önként következik, hogy a házasság tartama alatt vásárolt ingatlanokra vonatkozó közszerzeményi igények vizsgálatánál, tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan tulajdona kinek nevére lett a telekkönyvben felvéve, első sorban az a döntő kérdés, hogy a vásárolt ingatlan értéke meghaladja-e a házasságkötéskor már létezett vagyonértéket. Curia 1902. szeptember 30. 3681. sz. Hasonló Curia 7482/90. sz. Gr. VII. 200. 1. A törzsvagyonnak, ujabb vagyonszerzés czélzata, vagy özükség és czélszerüség indoka nélkül egyoldalú visszteher nélküli elidegenitése esetében, annak a házasság tartama alatt létesült szerzeményből helyreállítása (redintegralása) nem követelhető, mert ellenkező esetben a közszerzői jog tétethetnék a közszerzö-társak egyikének tetszésétől függővé, az ilyen vagyon tehát a közszerzemény megállapításánál mint meglevő veendő számításba. C. 1894. decz. 12. 10.825/93. Gr. VII. 200. 1. Gl. II. 1. 276.1. V. ö. C. 86. okt. 5. 2407. Gl. II. 1. 285. 1. A közszerzemény kiszámításánál a házasság kötésekor meg volt, de a házasság tartama alatt elidegenített vagyon a házasságkötés idejében volt értékben, az örökölt, de a házasság tartama alatt elidegenített vagyon pedig az öröklés idejében volt értékben vétetett számításba. Curia 4824/900. sz. Gr. VII. 201. 1. A szerzeményt valamint a közszerzeményt csakis a házasfél, vagv feleknek gazdálkodásából származó eredmény képezheti, ingatlanban a tulajdonos minden hozzájárulása nélkül előállott érték emelkedése ily gazdálkodási eredménynek nem tekinthető. A m. kir. Curia 1904. január 14. 8487/903. sz. Gr X. 30. 1. A közszerzemény megállapításánál figyelmen kivül hagyandók az örökhagyó hagyatékához tartozó azok az ingatlanok, amelyek a házasság megkötése idejében már meg voltak, mert ezeknek az ingatlanoknak természetszerű értékemelkedése az özvegy javára nem számi iható. Szegedi Ítélőtábla 39/900.