Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)
Magánjog 79 sz. Curia helybenhagyja. 4824/900. sz. Gr. VII. 201. 1. A közszerzemény létezése és mennyisége a meglevő és a házasság kötésekor volt vagyonértékek összehasonlítása által lévén megállapítandó, magától értetődik, hogv az ekként mutatkozó többletből a terhek levonandók. Curia 6304/99. sz. Ur. Vll. 201. 1. A házasság megszűntével a féri nejét megillető közszerzeményi vagyont csakis mint idegen vagyont kezelheti és tarthatja birtokában. C. 1897. jun. 22. 2945. sz. Ellenkező: 1889. máj. 15. 7341. sz. Gr. VII. 201. \. A közszerzeményi igény nem képez örökösödési igényt. C. 5106/88. sz. Gr. VII. 202. 1. A közszerzeményhez való jog a válóperben is — visz inkeresettel is — érvényesíthető. Curia 1955/901. sz. Gr. VII. 208. 1. A közszerzemény bizonyítása azt terheli, aki annak lételét állitia. C. 3342/903., 4824/900., 5642/87. sz. Gr. VII. 203. 1. Aki valamely vagyont közszerzemény czimén igényel, az az illető vagyon közszerzeményi eredetét igazolni tartozik. Curia 1472/83. sz. Gr. VII. 203. 1. A néhai N. N. hagyatékának tárgyalása alkalmával felperes a . . . sz. ingatlant néhai N. N. hagyatékául egészben elfogadván, ezzel a tényével az ingatlan állagára vonatkozóan minden jogairól, tehát arról a jogról is lemondottunk tekintendő, melyet az ingatlan felére közszerzemény czimén érvényesíthetett volna. Curia 49"4/96. sz. Gr. VII. 203. 1 Az özvegyet közszerzeményére nézve a férj hagyatékára vonatkozó megtartási jog illeti meg. Curia 1893. nov. 23. 2790/92. Gr. VII. 204. 1. A közszerzeményi igény elévülésének kezdőpontja. Curia 1727/903. sz. Gr. VII. 204. 1. A fennálló jog szerint a közszerzemóny a másikkal szemben vétkes házasfelet is megilleti és sem kitagadási, sem érdemetlenségi ok a közszerzeményre nincs. — Állandó gyakorlat. Gr. VII. 204. 1. A közszerzemény iránti igények mindaddig, mig a názasfelek közti házasság bíróilag felbontva vagy érvénytelenítve nem lett, avagv az halál folytán meg nem szűnt, nem érvényesíthetők. A házassági életközösség megszüntetése nem bir azzal a megkívánt jogi hatálylyal, amely a házasság bírói felbontásához fűződik. Curia 1905. szept. 6. 416/905. P. Gr. XII. 222. 1. Ha a közszerzőnő ebbeli jogát nem érvényesítette, hanem tűrte, hogy az egész hagyaték átadassék a férj örököseinek, halála után hitelezője a közszerzői igényt nem érvénvesitheti. C. 1905. ápr. 4. 9192. Gr. XII. 222. 1. Felperes mint férj, rendelkezési jogánál fogva az ingók kiadását feltétlenül, tehát abban az esetben is követelhette, ha azok nem az ő kizárólagos tulajdonai, hanem közszerzeményi tárgyak voltak; ennélfogva tehát a rendelkezési jog fennforgása és megállapítása után a tulajdonjog kérdésének vizsgálata szükségtelen is volt. Debreczeni T. 1906. június 20. G. 85. sz. Gr. XIII. 267. 1. T. X. 303. 1. A férjnek mint főszerzönek rendelkezési jogát az a körülmény, hogy a házas együttélés később, a közös szerzés után félb<?szakittatott. az érvényben álló jogszabályok szerint egyáltalán nem korlátolhatja, még akkor sem, ha nem a nő, hanem a férj távozott a közös lakásból. Debreczeni T 1906. június 20. G. 85. sz. Gr. XIII. 268. 1. T. X. 303. 1. Közszerzeménynek tekintendő a házasság tartama alatt szerzett ingatlan s ezen az sem változtat, hogv a férj a hozományi összeget fordította az ingatlan vásárlására s ez a körülmény nem szolgálhat alapul arra, hogy az :'ngatlan a hozományt helvettesitö ági vagyonként