Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Cserélt ingatlan nem közszerzemény, ha a cserébe adott birtok nem a házasság tartama alatt szerezhetett. C. 91. szept. 25. 9711/90. Gl. II. 1. 260. 1. A házassáz tartama alatt szerzett vagyont közszerzeményi minőségétől nem fosztja meg az, hogy ez a vagyon az egyik házastárs öröklött vagyonából vásároltatott, az erre fordított öröklött vagyon azonbaui a közszerzemény terhét képezi. C. 1874. nov. 6. 7484. sz. Gr. VII. 195. 1. Ajándék nem esik a közszerzeménybe. Curia 1897. június 22. 6439/90. Gl. II. 1. 266. 1. A külön vagyont tevő ingatlanon épült ház értéke közszerzeményt képez, s mint ilyen a küönvagyont terheli. Curia 1895. június 12. 4931/1894. sz. Gr. 196. 1. A közszerzeményre nézve a házasság fennállásának ideje alatt a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, akinek akár külön vagyonából, akár külön keresményéből, akár külön üzleti vagy pénzműveletéből az származott. C. 1896. szept. 4. I. G. 160. sz. C. 1886. febr. 12. 5343/1885. BZ. Gr. VII. 196. 1. A közös szerzemény oly tárgyaira, melyek nem a nő külön vagyona jövedelméből származnak, a házasság tartama alatt még tényleges különválás esetébein is a kezelés és rendelkezési jog a férjet illeti. Kivétel csak azokra a tárgyakra foroghat fenn, amelyek rendeltetésüknél, avagy a férj akaratánál fogva a közös háztartás tartama alatt állandóan a nő használatában voltak. C. I. G. 421/1898. sz. a. Gr. VII. 197. 1. Felperes álláspontja az, s azt kivánta a kihallgatni kért férjével bizonyítani, hogy a készpénzhozomány és a kiházasitási tárgyak férje üzletének jövedelméből adattak. Ezen vagyonokra nézve azoknak közszerzeményi eredetét nem vitathatja sikerrel felperes, mert felperes és férje közt a házasság $M fennállván, a közszerzemény felett való rendelkezés kizárólag felperes férjét, mint kereső házasfelet, illette és illeti, s a közszerzemény megosztásának ideje nem állott be, ekként tehát a jelzett vagyonnak tárgyai, mint az apától — felperes férjétől — származók az id. törvk. szab. 10. §-a értelmében, végrendelet és leszármazók hiányában, az apára (felperes férjére) szálkának vissza. C. 1904. deczember 19. 4718/903. Gr. X. 31. 1. A házasság tartama alatt egyik házastársnak sincs joga a másik házastárs ellenében a közszerzemény megosztását vagy biztosítását követelni. — A közszerzeményhez való jog csak az egj'ik házastárs halála vagy a házassági kötelék felbontása után érvényesíthető. C. 41. sz. t. ü. döntvény. Gr. VII. 197. 1. I. 50—52. 1. Gl. II. 1. 288. 1. A nő a házasság tartama alatt a közszerzeményi vagyonnak elkülönítését nem követelhetvén, a férj által szerzett ingók a nő adósságainak kielégítésére nem fordíthatók. Curia 1904. márczius 9. G. 611/903. Gr. X. 30. 1. A közszerzeményi jog érvényesíthető akkor is, ha a házastársak ágy- és asztaltól választatnak el. (1894: XXXI. t.-cz. 105. §-a: A vagyonjogi viszonyok tekintetében az ágytól és asztatól való elválás a felbontás joghatályával bir.) C. 1883 febr. 20. 6527/1882. sz. C. 1886 decz. 9. 3865. sz. Gr. VII. 197. 1 A közszerzeményi jog a család vagyonjog körébe tartozik, s mini ilyefn nem öröklési, hanem kötelmi jogi természetű lévén, érvényesítése az 1894: XVI. t.-czikkel szabályozott eljárás s a 84. §-on alapuló perre utasítás keretén kívül külön perrel eszközlendő. Az idézett törvényezikk 70. §-a sem alkalmazható a közszerzeményi igény érvényesitésére, mert e §. a 67— 69. §-al összefüggésben lévén magyarázandó, az örökhagyó nevén > ingatlanokról intézkedik, me-