Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

76 Magán jo| A külön ja vak a közszerzemény megállapitásánál nem jönnek tekintetbe. — A férj részéről a házasság tartama alatt nejének adott vagyonérték a nő külön vagyonának tekintendő, ha csak be nem bizonyittatik, hogy az a közszerzeményre való tekintettel adatott. C. 4813/1900. sz. Gr. VII. 190. 1. A kölcsönvett pénz annak tulajdonává lesz, akinek a pénz kölcsön adatott és valamint a feleség által saját hitelére és saját külön czéljaira kölcsönvett pénz visszafizetése iránt a kötelezettség a férjet nem, hanem csakis a nőt terheli, ugyaniakképp az ilyen módon kölcsön kapott pénz a nőnek külön •tulajdona s az ennek felhasználásával szerzett vagyon, külön vagyona lesz. A nő által önállóan szerzett dolgok, még ha annak idején a férjnek közszerzeményi igénye lehet is, mindaddig, mig ennek az igénynek a házasság megszűntével való érvényesithetése be nem következett, a férj hitelezőinek kielégítésére nem fordithatók. C. I. G. 526/1901. sz. Gr. VII. 190. 1. Örökölt telken létesített építkezés közszerzemény. C. 88. okt. 27. 3377. Gl. II. 1. 257. 1. C. 95. jun. 12. 4931. Gl. II. 1. 259. 1. Az egyik háziastársnak ajándékozott vagyon a megajándékozott házastársnak külön vagyona és nem közszerzemény, mert ennek alapját a házastársak közös munkássága és szorgalma képezi. C. 1897. jun. 22. 6439/18%. Gr. VII. 191. !. Csere utján szerzett vagyonú csak akkor képez közszerzeményt, ha az elcserélt vagyonra nézve kimutattatik, hogv az is közszerzemény volt. C. 1891. decz. 29. 9642. sz. a. Gr. VII. 191. 1. A külön vagyonból származó haszonvétel a közszerzemóny javára esik. Az a körülmény, hogy mindegyik házastársnak egybekelésük idején külön vagyona volt s azt a házasság tartama alatt is mindegyik maga kezelte, a közszerzeményi vagyon keletkezését ki inem zárja. 0. 900. jun. 25. 3409. Gr. VII. 191. 1. Gl. II. 1. 266. 1. Az ügyvéd nejét a férje hagyatékából közszerzemény czimén mi Bem illeti ímeg, miután a férj tekintendő főszer zőnek. C. 1405. okt. '1. 1814/904. Gr. XII. 221. 1. Az a vagyon, mely a házasság tartama alatt az ági vagyon vagy a külön vagyon jövedelméből szereztetik, szintén közszerzeményt képez. C. 2693/1901. sz. a. Hasonlóan C. 1884. deczember 17. 3054. ez. a. Gr. VII. 192. 1. Hal ár a mő a házasság tartama alatl külön vagyonnal bárt, ezen külön vagyonnak növedóke és annak haszna, amennyiben a nő nem igazolja, hogy vagyona saját külön kezelése alatt állott, közszerzeményi képez. 0. 1886. február 12. 534:5/ 1885. sz. a. Gr. VII. 192. 1. Oly tárgyak, melyek szépművészet utján állíttatnak elő (képek), közfizerzeményt nem képeznek. Budapesti tábla 1883. november 26. 31181. sz. a. Gr. VII. 192. 1. Gl. II. 1. 264. 1. A házasság megkötése előtt megvolt, de a házasság tartama alatt elégett épületek helyébe emelt épületek, illetve ezek felépítési költsége, nem vagyonszaporulat, tehát közszerzemény sem. C. 1902 ápr 22. 4572/1901. sz. Gr. VII. 192. 1. Annak a házastársnak, kinek nevére a szerzés történt, a házasság tartama alatt keletkezett adóssága az összes közszerzeményi vagyont terheli. C. 1891. nov. 18. 3951. sz. Gr. VII. 193. 1. Gl. II. 1. 267. 1. C. 1890. szept. 10. 1017. r,z. (Ugyamott). A házasság tartama alatt keletkezett adósság közössége. C. 1892. okt. 14. 4819/1901. BZ., 0. 5168/ 1902. sz., C. 6275/1903. sz. C. 1885. nov. 25. 4339. sz. Gr. VII 194. 1. / Az özvegy közszerzeménye erejéig a V férj tartozásáért felelős. C. 1899. V 1. G. 437. sz. Gr. VII. 195. 1.