Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

74 Magá Az a tény, hogy a kérdéses uríbéri birtokot az uradalom a felperes atyjának alperesek házasságra lépése után conferálta, alperesnek jogot a birtok, fele részéhez nem ád, miután maga ia jobbágy részére történt adományozás közös 'Szerzeményt ezen szerzésmód fogalmából folvólag nem képez és a házasság tartama alatt ekkép adományozott úrbéri birtok az 1840. évi VIII. t.-cz. 8. §. rendelkezése alá nem eshetett. A 0. mint legfőbb Ítélőszék 1874. január 9. 11.252. sz. Gr. VII. 177. 1. A házasság ideje alatt szerzett ingatlannak fele része, tekintet nélkül airra, hogy a nő járult-e valamivel a vételhez és hogy a vételár ki lett-e már és mikor fizetve, az 1840: VIII. t.-cz. 3. §-a értelmében a nő közszerzeményét képezi. Curia 1875. szept. 29. 6334. és 1881. decz. 5. 6737. Gr. VII. 178. 1. Minden vagyon, melyet a nem nemesrendü házastársak a házasság tartama alatt szereznek, közszerzeményt képez. C. 1896. jun. 19. I. G. 141. Gr. VII. 178. 1. Gl. II. 1. 268.1. Az a vagyon, amelyet a kereskedőés iparososztályhoz tartozó házastársak a házasság tartama alatt szereznek, köz szerzeményt képez. C. 1896. decz. 18. Gr. 332. C. 1896. szept, 10. I. G. 157. Gr. VII. 179. 1. Gl. II. 1. 250. 1. A közszerzeményi vagyon jellegét nem az határozza meg, hogy az egyes ingók a házasság tartama alatt szereztettek-e, hanem közszerzeményt az a vagyonértéktöbblet képez, mely a házasság megkötése és annak megszűnése alkalmával létezett vagyon között mutatkozik ; igy tehát az a körülmény, hogy valamely ingó és ingatlan vagyon a házasság tartama alatt szereztetett, a közszerzeményi minőséget még meg nem állapítja. O. 1903. szept. 16. 5500. C. 3054/84. Gr. VII. 179. 1. Gl. II. 1. 254. 1. Gl. II. 1. 255. 1. és 272. 1. A házasság tartama alatt szerzett iii i gat 1 anok közszerzeményi minőségén az, hogy azok csak a férj tulajdonául jegyeztettek be, még akkor sem változtat, ha ez a nő beleegyezésével is történik. — A közszerzeményről való lemondás hatálya a köteles rész szempontjából. Curia 9509/95. Ellenkező: O. 4676/96. Gr. VII. 180. 1. !Köz szerzeményi vélelem a házasság alatt szerzett vagyon tárgyakra. C. 1889. decz. 18. 2551. Gl. II. 1. 245.1. A házasság tartama alatt szerzett ingatlanok köszerzeményi minőségén az, hogy azok csak a nő tulajdonául jegyeztettek be a telekjegyzőkönyvbe, csak olyan körülmények bizonyítása esetén változtatnia, melyek folytán ezek az ingatlanok a nő kizárólagos szerzeményének volnának tekinthetők. Az, hogy az ingatlanok a nő tulajdonául vannak bejegyezve, a férj részéről tett ajándékozást nem (bizonyítja. C. 1894. február 6. 663/92. Gr. VII. 182. 1. A közösen szerzett vagyon a közszerzemény sérelmével át nem ruházható, mert a hitvestársnak közszerzeményi joga már a szerzés idejében válik létezővé s azt az ő beleegyezése nélkül megszüntetni nem lehet. — A megajándékozott a reá átruházott ingatlant, ha még az ő tulajdona, természetben, ellenesetben értékben tartozik kiadni. C. 2693/901. Gr. VII. 183. 1. és Curia 1900. szept. 13. 4026. Ugyanott. C. 4823/900. C. 3652/99. C. 2693/901. Gr. VII. 183. 1. A közszerzeményre való jog a házastársak közös gazdálkodásán és életközösségén alapszik, ha a hagyatékhoz taztozóul megállapított vagyon a házastársak tényleges különélése idejében szereztetett, a nőnék közszerzeményi joga a hagyatékhoz egyáltalán nincs. C. hh. Nagykikindiai törvényszék 1896. június 30. 7200/95. Hasonlóan: C. 9194/90. Gr. VII. 185. 1. Gl. II. 1. 273. 1. Házasságon kívüli együttélésből közszerzeményi jogok le nem szármáz-