Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magi hanem a kötelezés más, perrend­szerü bizonyítékkal is bizonyítható. C. 2359/1899. az. — C. 1899. aug. 29. 210. sz. — 7286/1888. sz. — C. 1038/1895. sz. — C. 1895. jun. 11. 5343/1894. sz. Gr. VII. 168. 1. Gl. II. 1. 223. 1. A hozomány átadására vonatkozóan az ls74:XXXV. t.-cz. hatálybalépte előtt létrejött magánokirat is bizo­nvitó erővel bir. C. 1887. nov. 19. 987. sz. Gr. VII. 168. 1. Az elhalt nő hagyatékául leltározott ingóságoknak a kiházasitási s ho­zományi tárgyakkal való ugyanazo­nosságát nem szükséges bizonyítani akkor, midőn bebizonyult, hogy a nő hksonneniü ingóságokat hozott férje házához. O. 4Í86/1884. sz. Gr. VII. 1G9. 1. Azzal szemben, hogy a férj közjegyzői okiratban elismeri a hozomány át­vételét, a férj csődtömegének gond­noka tartozik bizonyítani, hogy a ifi a hozományt férjének ki nerr: szolgáltatta. C. 1897. nov. 3. 80^. sz. Gr. VII. 170. 1. Közszerzemény. A közszerzcményi jog a házasság kö­tésekor fennállott törvények sze­rint Ítélendő meg. C. 1876. szept. 20. 7330. C. 1886. ápr. 29. 1102. és 9642/1890. sz. Gr. VII. 171. 1. Gl. II. 1. 239. 1. Közszerzemény az osztrák jog uralmi idejében nem keletkezett. C. 1891. decz. 10. 3758. Gl. II. 1. 240. 1. A nemesekre nézve a közszerzemény tekintetében a régi magyar törvé­nyek az ideigl. törv. szab. által visszaállíttatván, a házasság alatt szerzett ingatlanokra a főszerző a (nemes) férj lévén, ezek az ingat­lanok közszerzeménynek nem te­kinthetők, hacsak erre külön meg­állapodás nincsen, vagy ha nem bizonyittatott, hogy a szerzemény alapja a nő külön vagyona. Curia 7703/900. Gr. VII. 174. 1. Az örökhagyó nemes személy volt, a kereseti földnek közszerzeményi minőségét tehát az a körülmény, íQjog 73 hogy a házasság alatt szereztettek, meg nem állapítja. C. 1176/75. Gr. VII. 174. 1. A honoratiar is főszerzőnek tekin­tendő. C. 1882. jun. 20. 7646. és 5030/85. Gr. VII. 174. 1. A tudomány vagy közhivatal utján szerzett vagyon nem közszerze­mény. C. 1901. szept. 11. 7698/900. Gr. VII. 174. 1. Gl. II. 1. 263. 1. A jászkunoknál a nőnek közszerzői joga nincsen. C. 1898. május 31. 4490. Gr. VII. 175. 1. Jászkunoknál a házassági együttélés (egymagában) nem alapja a köz­szerzői jognak, s amennyiben ez a nő részére egyáltalán helyt foghat, csakis az özvegy asszony által saját személyében érvényesíthető, az ér­vényesítés joga tehát az elhunyt nő utódaira az élő férjiel szemben át nem száll. C. 1892. nov. 16. 10.246. C. 2887/903. Gr. VII. 175. Gl. II. 1. 237. 1. Azonos: C. 1904. szept. 6. 2887/903. Gr. X. 30. 1. A jászkun nőt közszerzeményi jog nem illeti meg, mert a férj főszer­zőnek tekintetik s ez jogosított a szerzett vagyonát gyermekeinek ki­adni. C. 1905. okt. 3. 7259/904. Gr. XII. 221. 1. Jászkunoknál a házasság tartama alatt szerzett ingatlan vagyonról kizáróan a férj rendelkezik, ha a szerzési okiratban közös szerzőül a nő kitüntetve nincs, vagy pedig a szerzés a nő külön vagyonából nem történt. C. 1897. febr. 8. 3318. Gr. VII. 177. 1. Tekintve, hogy az 1840: VIII. t.-cz.­nek a női közkeresményre vonat­kozó intézkedése csak régibb törvé­nyek ismétlése, és hogy a jobbá­gyok nejeiket Verbőczi hármas­könyvének III. rész 29. czimének 2. §-a szerint sem foszthatták meg a házasság tartama alatt szerzettek­beni részesüléstől: alperes (férj) a felperes anyjának (alperes neje) közszerzeményi jogát az 1837. év­ben szerzett inatlanra elismerni tartozik. C. 1874. szept. 22. 7220. Gr. VII. 177. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom