Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magi hanem a kötelezés más, perrendszerü bizonyítékkal is bizonyítható. C. 2359/1899. az. — C. 1899. aug. 29. 210. sz. — 7286/1888. sz. — C. 1038/1895. sz. — C. 1895. jun. 11. 5343/1894. sz. Gr. VII. 168. 1. Gl. II. 1. 223. 1. A hozomány átadására vonatkozóan az ls74:XXXV. t.-cz. hatálybalépte előtt létrejött magánokirat is bizonvitó erővel bir. C. 1887. nov. 19. 987. sz. Gr. VII. 168. 1. Az elhalt nő hagyatékául leltározott ingóságoknak a kiházasitási s hozományi tárgyakkal való ugyanazonosságát nem szükséges bizonyítani akkor, midőn bebizonyult, hogy a nő hksonneniü ingóságokat hozott férje házához. O. 4Í86/1884. sz. Gr. VII. 1G9. 1. Azzal szemben, hogy a férj közjegyzői okiratban elismeri a hozomány átvételét, a férj csődtömegének gondnoka tartozik bizonyítani, hogy a ifi a hozományt férjének ki nerr: szolgáltatta. C. 1897. nov. 3. 80^. sz. Gr. VII. 170. 1. Közszerzemény. A közszerzcményi jog a házasság kötésekor fennállott törvények szerint Ítélendő meg. C. 1876. szept. 20. 7330. C. 1886. ápr. 29. 1102. és 9642/1890. sz. Gr. VII. 171. 1. Gl. II. 1. 239. 1. Közszerzemény az osztrák jog uralmi idejében nem keletkezett. C. 1891. decz. 10. 3758. Gl. II. 1. 240. 1. A nemesekre nézve a közszerzemény tekintetében a régi magyar törvények az ideigl. törv. szab. által visszaállíttatván, a házasság alatt szerzett ingatlanokra a főszerző a (nemes) férj lévén, ezek az ingatlanok közszerzeménynek nem tekinthetők, hacsak erre külön megállapodás nincsen, vagy ha nem bizonyittatott, hogy a szerzemény alapja a nő külön vagyona. Curia 7703/900. Gr. VII. 174. 1. Az örökhagyó nemes személy volt, a kereseti földnek közszerzeményi minőségét tehát az a körülmény, íQjog 73 hogy a házasság alatt szereztettek, meg nem állapítja. C. 1176/75. Gr. VII. 174. 1. A honoratiar is főszerzőnek tekintendő. C. 1882. jun. 20. 7646. és 5030/85. Gr. VII. 174. 1. A tudomány vagy közhivatal utján szerzett vagyon nem közszerzemény. C. 1901. szept. 11. 7698/900. Gr. VII. 174. 1. Gl. II. 1. 263. 1. A jászkunoknál a nőnek közszerzői joga nincsen. C. 1898. május 31. 4490. Gr. VII. 175. 1. Jászkunoknál a házassági együttélés (egymagában) nem alapja a közszerzői jognak, s amennyiben ez a nő részére egyáltalán helyt foghat, csakis az özvegy asszony által saját személyében érvényesíthető, az érvényesítés joga tehát az elhunyt nő utódaira az élő férjiel szemben át nem száll. C. 1892. nov. 16. 10.246. C. 2887/903. Gr. VII. 175. Gl. II. 1. 237. 1. Azonos: C. 1904. szept. 6. 2887/903. Gr. X. 30. 1. A jászkun nőt közszerzeményi jog nem illeti meg, mert a férj főszerzőnek tekintetik s ez jogosított a szerzett vagyonát gyermekeinek kiadni. C. 1905. okt. 3. 7259/904. Gr. XII. 221. 1. Jászkunoknál a házasság tartama alatt szerzett ingatlan vagyonról kizáróan a férj rendelkezik, ha a szerzési okiratban közös szerzőül a nő kitüntetve nincs, vagy pedig a szerzés a nő külön vagyonából nem történt. C. 1897. febr. 8. 3318. Gr. VII. 177. 1. Tekintve, hogy az 1840: VIII. t.-cz.nek a női közkeresményre vonatkozó intézkedése csak régibb törvények ismétlése, és hogy a jobbágyok nejeiket Verbőczi hármaskönyvének III. rész 29. czimének 2. §-a szerint sem foszthatták meg a házasság tartama alatt szerzettekbeni részesüléstől: alperes (férj) a felperes anyjának (alperes neje) közszerzeményi jogát az 1837. évben szerzett inatlanra elismerni tartozik. C. 1874. szept. 22. 7220. Gr. VII. 177. 1.