Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Ma ganjor 6!) moly közkoreseti társaság vagyonába beruházta, e társasággal szemben hozomány czimén kereseti jogot meg nem állapit. C. 1884. szept. 16. 428. sz. Gr. VII. 161. 1. A férj örökösei és özvegye között a férj hagyatékára vonatkozóan megkötött osztályegyezség létrejötte után az özvegy hozományát többé nem követelheti, ha ez osztályegyezségben az örökhagyó férj vagyoiui viszonyai és ?.z öröklés tárgyában felmerült kérdések megoldattak. 5528/1900. sz. Gr. VII. 161. 1. Gl. II. 1. 235. 1. A nő hozományi követelésére nézve a férje hagyatékára vonatkozó örökösödési perben az örökösökkel szemben ezek egyetemleges felelősségére sikerrel nem hivatkozhat.ik. Curia 2405. 1904. Gr. VII. 161. 1. A nőnek a hozomány iránti követeléséről lemondását magában foglaló nyilatkozata nem ajándékozás, hanem a házasfelek közti vagyoni viszonyainak a rendezése, amelynek érvényességéhez közjegyzői okirat szükségeltetik. C. 1899. nov. 22. 4218. sz. Gr. VII. 162. 1. Gl. II. 1. 237. 1. A nő hozományát állandó törvényes gyakorlatunk értelmében férjének a csődtömege ellen, mint lejárt követelést, érvényesítheti. C. 97/899. sz. Gr. VII. 162. 1.*) A csődtömeg ellen a be nem jegyzett hozomány is érvényesithető. Curia 1887. márcz. 29. 1092/1886. sz. Gr. VII. 162. 1. Gl. II. 1. 231. 1. A hozomány kezelése csak annak a férj kezéhez történt átadásától fogva illeti meg a férjet, eddig az időpontig tehát a nő visszatartott hozományát férje haszonélvezeti jogára való tekintet nélkül igényelheti, mert ez által a férjnek a hozományi dologra vonatkozó kezelési joga nem érintetik. C. 1891. decz. 4. 9098. sz. Gr. VII. 164. 1. Hozomány után kamat törvény szerint nem jár. C. 1875. ápr. 14. 2721. *) L. a csődtörvényre vonatkozó joggyakorlatot is. sz. — C. 9101/1883. sz. és 6265/84. sz. és 6820/1887. sz. Gr. VII. 164. 1. Alperes hozomány iránti követelése a hagyaték terhét képezvén, ez után a követelés után járó kamatokat az özvegyi jog tartama alatt a hagyatéki tömeget haszonélvező alperes köteles fizetni, e szerint pedig a kamatköveteléshez való jog és a kamatfizetési kötelezettség addig az ideig, amig az alperes özvegyi haszonélvezete tart, az alperes személyében egvesül. C. 4732/1898. sz. Gr. VII. 164. 1. Minthogy azonban az a vagyon, melyből felperes (az özvegy) követelését (az alperes örökösök) kielégíteni tartoznak, özvegyi jog czimén felperes használatában van, meg volt állapítandó, hogy alperesek csak eme jog megszűnte után tartoznak a fizetést teljesíteni, és addig, mig a fizetési kötelezettség be nem következik, a tőke utáni kamatok nem számithatók, mivel felperes követelése a hagyatéki tömeget tei'heli, a hagyatékot terhelő adósság kamatait pedig az özvegyi haszonélvezeti jog tartama alatt az özvegy tartozik fizetni és e szerint a jog a kötelezettséggel az özvegy személyében egyesül. C. 1897 febr. 9. 1521/1896. sz. Hasonlóan C. 4824/1900. sz. a. is. Gr. VII. 165. 1. A hozományi javak — ezek rendeltetésénél és a hozomány jogi természeténél fogva a hozományban részesült házastársak részéről — a hozományt adók ellen iitóbb elkövetett durva hálátlanság okából nem követelhetők vissza. C. 7431/1903. sz. Gr. VII. 165. 1. X. 27. 1. Az özvegy által a hagyatéki vagyonba eszközölt befektetések és hozomány czimén követelt összegek és ezek kamatai megfizetésére az örökösök mindaddig, mig a nekik odaitélt hagyatéki vagyont özvegyi jogánál fogva birtokában tartja és haszonélvezi, nem kötelezhetők. C. 1904. november 22. 4540/903. sz. Gr. X. 27. 1. A hozomány tulajdona nem illetvén meg a férjet, a házassági kötéléit