Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

70 Magánjog u;eg'szüntével azt visszaadni köteles, mert ö annak csak haszonélvezője s illetve a készpénzből álló hozományra nézve a nő a férjének hitelezője. Csak kivételesen a végszükség esetében van feljogositva a férj a hozomány állagát fölemészteni. Ha ily végszükség esete nem forog fenn, a hozomány gyermek nem létében azon ágra száll vissza, amelyből a hozománv eredt. C. 1904. okt. 13. 6333/903. Gr. X. 27. 1. A tényleg kézhezvett) hozomány elismerésének érvényességéhez gyámhatósági jóváhagyás nem szükséges. A férj által a hozomány átvételéről és biztosításáról kiállított okiratban foglalt nyilatkozatok reá nézve akkor is joghatályosak, ha az okiratot kiskorúsága idejében irta alá. Curia 1904. decz. 13. 4529. Gr. X. 27. 1. Törvényes gyakorlatunk szerint a szülőktől a kiházasitás czéljára kapott érték, ellenkező kikötés hiányában, a gyermek örökrészébe betudandó, amiből folyólag a hozomány ajándék természetével csak akkor bir, ha kifejezetten ezen a czimen adták, avagy ha a szülő kijelentette, hogy a hozomány a gyermek örökrészébe nem lesz beszámitandó, s amennyiben a hozomány nem ajándékul adatott, akkor annak még ki nem szolgáltatott része csak abban az esetben követelhető az örököstársaktól, ha annak kiszolgáltatásával az ő örökrészük (nem törvényes osztályrészük) sérelmet nem szenved. C. 1903. nov. 19. I. G. 288. Gr. X. 29. 1. A katonai házassági biztositék kamatja mind a két házastárs szániára az álláshoz illő életmód javítása czéljára köteleztetett, amiért is a férj azon időponttól, melytől kezdve nejét és gyermekét házassági életközösségben nem tartotta ós az álláshoz illő életmódban nem részesitette, a biztositék kamatának csak a fele részét igényelheti jogszerűen a maga számára, mig annak másik fele részére neje tarthat jogszerű igényt. A nő házasságának létesithetése és az életmód javítása czéljára, harmadik személyek részéről lekötött biztositék és ennek kötelezett kamatja nem oly vagyona a nőnek, amelynek kezelési joga a házassági jog szerint a férj jogkörébe tartoznék, hanem a házastársaknak csak olyan biztositott jövedelme, amely jövedelemnek a házastársak egyikének vagy másikának kezéhez kifizetése esetében, ennek csak a hovaford.itása iránti rendelkezés illeti meg a férjet mint családfőt. Kir. Curia mint felülvizsgálati biróság 1904. nov. 2. I. G. 466/1904. sz. Gr. X. 32. 1. XI. 325. 1. G. X. 98. 1. Elfogyasztásra szánt dolgok nem képeznek hozományt. C. 1884. márcz. 27. 7442/83. Gl. II. 1. 219. 1. A feleség nem készpénzből álló hozományra tulajdonjogát nem veszti el. C. 1905. szept. 5. G. 92. Gr. XII. 221. 1. Ha az özvegy elhunyt férje házához készpénzt, hozományt vitt, erről a férj szabadon rendelkezhetett, a nőnek pedig csak az a joga nyilt, hogy ezt az összeget férje hagyatékából követelhesse, azonban erre a követelésre más hitelező követelése előtt elsőbbséggel nem birván, azt az örökösök ellen csak ugy érvényesítheti, •mint bármely más hitelező. C. 1905. szept, 12. G. 101. Gr. XII. 221. 1. Ajándékpénz hozománynak nem tekinthető. M. 904. okt. 18. 904. G. 307. II. IX. 505. 1. Minthogy az optkv. 1218. §-a értelmében hozomány az a 'vagyonrész, melyet a házassággal járó terhek megkönnyítésére a férj kezére adnak; s minthogy az optkv. 1227. §-a értelmében a házasság tartama alatt e vagyonrész haszonélvezete a férjet illeti: nyilvánvaló, hogy felp.nek a hozománytárgyak visszakövetelése iránt inditott keresete mindaddig, amig a házasság felbontva nincs, időelőtti. Marosv. T. 1905. decz. 25. G. 121. Gr. XIII. 265. 1. T. X. 487. 1.