Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

66 Magánjog menetelük alkalmával adott ingók hozománynak tekintendők. Curia 1890. január 30. 290. sz. Gr. VII. 143. 1. Az alperesre örökségként szállott és általa hozománynak nevezett ingatlan fennálló magánjogi törvényeink értelmében nem hozomány, hanem alperesnő külön vagyona, mert ingatlan vagyon hozománynak csak akkor tekinthető, ha a férj kezéhez történt átadása közjegyzői okiratba foglalt jogügylet alakjában történik, minek megtörténtét egyik fel sem állítja. Curia 1901. június 19. 2918/901. sz. Gr. VII. 143. 1. A hozomány önkéntes adomány, annak nyújtására senki, még a szülő sem kötelezhető. C. 1897. okt. 13. 4537. sz. és 638/900. sz. Gr. VII. 143. 1. GL II. 1. 216. 1. A hozománynak nem lényeges kelléke, hogy az a nőnek vagy a férjnek a házasság kötése alkalmával azonnal és tényleg kiszolgáltassék, hanem a házassági terhek könnyítésére kötelezett hozomány a szülők részéről a dolog természeténél fogva utólag is teljesíthető és szükség esetén ezek vagyonára biztositható, a nélkül, hogy a kötelezés hozományi természetét és jellegét elvesztené. Curia 2359/99. Gr. VII. 144. 1. Ha a leánynak férjhezmenetele idejéu mindkét szülő életben volt, ugy a hozomány adásához mindkét szülő egyenlő arányban hozzájárultnak tekintendő. Curia 1900. márcz. 29. 688. Gr. VII. 144. 1. A hozomány tulajdona a házasság tartama alatt is a nőé marad és csak annak kezelése illeti a férjet; amiből önként következik, hogy a hozomány a férj hagyatékához nem tartozik. C. 1901. decz. 23. 2995/901. sz. Gr. VII. 144. 1. A női hozomány jogi természeténél fogva a nőnek nem saját rendelkezésére álló külön vagyona, hanem a férjnek kezelésére adott vagyona. C. 5070/99. sz. Gr. VII. 144. lap. A hozományul átadott elhasználható dolgok, tehát a készpénz is, külön kikötés nélkül is a férj tulajdonává válnak, ez azonban a hozomány visszaadására vonatkozó kötelezettséget meg nem szünteti. C. 7218/900. sz. Gr. VII. 145. 1. A férj felesége hozományára nézve csak haszonélvezeti joggal bir, amely a házassági köteléknek a feleség halála által való felbomlása következtében megszűnik, a mikor is a férjnek visszaadási kötelezettsége beáll. C. 1902. szept. 3. 5601. sz. Gr. VII. 145. 1. A hozományul adott ingók (állatok) elhasználása által azok értékére a férj tulajdonjogot nem szerez, az állagában megváltozott értéket azonban a házasság tartama alatt haszonélvezhcti. O. 1902. nov. 12. 5079/901. sz. Gr. VII. 145. 1. A férjnek hozományai átadott vagyon haszonélvezete a férjet illeti, az ily vagyon jövedelme tehát a férj tulajdona. Ennélfogva a férjnek hozományul átadott betéti könyvben elhelyezett tőke kamatai a férjet illetik akkor is, ha a oetéti könyv vinculálva van. E kamatok, mint a férj tulajdona, a férj beleegyezése nélkül, a nő adósságának törlesztésére nem fordíthatók és e czélból le nem foglalhatók. 1900. febr. 16. G. 605/99. sz. Gl. II. 1. 224. 1. A férjnek átadott hozományi pénzen vett ingók ellenkező megállapodás hiányában nem válnak a nő tulajdonává. C. 1899. márcz. 11. I. G. 623/98. sz. Gr. VII. 147. 1. A férj által nőtlen korában vett ingók nem válnak a feleség hozományi tulajdonává az által, hogy azok vételára a feleség hozományi pénzéből fizettetett ki. C. 1904. márcz. 16. I. G. 631/903. Gr. X. 28. lap. A feleség vagy annak örököse a férj üzletébe befektetett és igy a férj rendelkezésére bocsátott hozományi pénzen vagy annak jövedelméből a férj által szerzett ingó-