Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

62 Magánjog taina alatt állandóan a nő hasz­nálatában voltak, a kezelési és rendelkezési jog a nőt illeti. 1894. nov. 22. 2754/94. és 1885. jan. 13. 4409/84. sz. Gr. VII. 138. 1. Ha­sonló 1895. május 3. 11.476. 94. Gl. II. 1. 211. 1. A nő tulajdonát képező női ékszerek kizáróan a nő személyes használa­tára lévén rendeltetve, ezeknek használatát a férj nejétől külön­válás esetén sem vonhatja meg. 0. 1904. nov. 19. G. 326. Gr. XI. 331. lap. A házastársak közös vagyonának kezelése s az ezzel összekötött bir­toklási jog mindaddig, mig a há­zassági viszony fennáll vagy a va­gyonközösség meg nem szüntette­tik, a férjet mint családfőt illeti, s a kezelést a nő vagy ennek ne­vében egy harmadik személy a férjtől önhatalmúlag el nem von­hatja. Curia 1890. január 23-án. 9823/89. sz. Gr. VII. 138. 1. Azt, amit a nő a közös háztartásba hozott és ami a közös használatra szükséges, amire tehát a férjnek AÍS használati joga van, a házasság fennállás alatt a nö a közös hasz­nálatból el nem vonhatja. Curia 1903. Ig. 649. sz. Gr. VII. 138. 1. A házasság alatt szerzett tárgyakra s ezek jövedelmére a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, akinek külön vagyonából az származott. C. 1903. I. G. 381. sz. és 1898. I. G. 423. sz. Gr. VII. 139. 1. Ellenk. 96. jul. 3. G. 65. Gl. II. 1. 213. 1. V. ö. A házasság tartama alatt szer­zett tárgyakra és ezek jövedel­meire a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, aki­nek külön vagyonából az szárma­zott és igy az egyik házastárs kü­lön vagyonából származott vagyon a másik házastárs tartozásának fedezésére nem forditható. Curia 1904. decz. 9-én. G. 381/903. Gr. X. 26. 1. A neje vagyonát kezelő férj, mig a házassági kötelék fennáll, neje ellenében az ennek vagyoni viszo­nj-ait érintő követelést (mint más­nak engedményese sem) nem ér­vényesíthet. C 1898. aug. 31. I. G. 167. sz. és C. 1891. okt. 30. 4131. sz. Gr. VII. 140. 1. Gl. II. 1. 210. 1. A nejével közös háztartásban élő és neje vagyonát is kezelő férj a kö­zösen kötött kölcsönügyletből a kölcsön visszafizetése alapján neje ellen nem bir követelési joggal. 0. 1883. nov. 22. 3364. sz. Gr. VII. 140. 1. A per adatai szerint peres felek tör­vényesen elválasztva nincsenek, a házasság tartama alatt pedig: az egyik házastárs a másiknak adott készpénz visszafizetését per utján nem követelheti. Curia 1890. októ­ber 17. 1197. sz. Gr. VII. 141. 1. Ha a házas együttélés tartania alatt az egyik házastárs a másik házas­társat terhelő tartozást önként és a visszakövetelési igény kikötése nélkül kifizeti, utólag a házastár­sától a fenti alapon kifizetett ösz­szeg megtérítését nem követel­heti. Curia 1886. február 26-án. 7628/85. sz. Gr. VII. 141. 1. A házastársak nincsenek eltiltva at­tól, hogy egymásközti vagyonjogi viszonyaikat bármikor, tehát az életközösség msgszüntetése indo­kából is szabadon szabályozhassák. Curia 1905. augusztus 30. 5327. Gr. XII. 219. 1. Jogszabály, hogy a házastársak mind­egyike különvagyonáról szabadon rendelkezik. Ebből a szabad ren­delkezési jogból következik, hogy a házastársak mindenike a közös tulajdonukat képező ingatlan vé­telárának az őt megillető részét a másik félre való tekintet nélkül felveheti és nyugtathatja s ha az egyik házastárs az eladott közös ingatlannak reá eső vételárát fel­vette, ennek hitelezője a másik házasfelet megillető vételárból, még ha ez a tartozás fennállásáról tudomással birt volna is, kielégí­tést nem igényelhet. C. 1905.

Next

/
Oldalképek
Tartalom