Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 63 aug. 29. I. G. 775/904. Gr. XII. 219. lap. A házastársak közt létrejött azon megállapodás érvényéhez, anielylyel a közjegyzői okirattal már rendezett vagyoni viszonyaik tekintetében más teljesítési határidőt állapítanak meg, nem kell közjegyzői okirat. 0. 1905. májns 25. 4287/905. sz. Gr. XII. 220. 1. Ha a házastársak vagyoni viszonyaikat szabályozó szerződésben az egymás utáni öröklési jogukról kölcsönösen lemondottak, az ilyen szerződés érvényéhez nem az 1876: XVI. t.-cz., hanem az 1886 :V1I. t.-cz. 22. §. a) pontjában előirt alakszerűségek kívántatnak meg. Curia 1905. aug. 30. 5327. (U. o.) Ha a férfi a nőre valamely ingatlant a neki tett házassági Ígéret ellenében ruházott át s az erre vonatkozó okiratot a házassági ígéretre vonatkozó megállapodás után állította ki, ugy ennek érvényéhez közjegyzői okirat szükséges. C. 1905. okt. 24. 1684/905. Gr. XII. 220. 1. A házasság a házastársak között vagyonközösséget magában még nem alkot és ha a házastársak külön egyezségre nem lépnek, mindegyik megtartja előbbi tulajdonjogát és arra, amit egyik a házasság alatt külön szerez vagy egyébként nyer, a másiknak igénye nincs. A férj ellen vezetett foglalás alkalmával lefoglalt amaz ingók, amelyek egy része a nő tulajdonát tevő ingatlanoknak termése, másik részét pedig a nő azon a pénzen vette, amit vételárként kapott amaz ingókért, amelyeket ő szüleitől külön vagyonúi kapott és azután eladott, a nő igénykeresete folytán a birói zár alól feloldandók. Curia 1905. szept. 5. 92/905. sz. Gr. XII. 220. 1. G. XI. 7. lap. A hozományra nézve a nő csak a férj örökösei ellen, de nem egyszersmind a férj ellen bir megtartási joggal Gy. 1904. nov. 10. 904. G. II. 73. T. IX. 391. 1. Ila a nő férjének bizonyos összeget átad, ezen összeg csak akkor veszti el külön vagyon természetét és csak akkor tekintendő hozománynak, ha az átadás kifejezetten a házassági terhek könnyítése czéljára történt. Szegedi T. 1906. május 29. G. 104. Gr. XIII. 264. 1. T. X. 670. 1 Minthogy a vagyon jövedelme mint járulék a vagyonnak mint főtárgynak jogi természetében osztozik s igy a nőnek, aki a saját külön vagyona fölött a házasság fennállása alatt szabadon rendelkezhetik s azt a férjtől bármikor viszszakövetelheti, ahhoz is joga van, hogy ha külön vagyonának jövedelmét a férj tartozásának kifizetésére fordította, annak megtérítését a férjtől követelhesse: felperesnek joga van ahhoz, hogy ha saját külön vagyonának jövedelméből a férjével, az alperessel közös tartozásukból alperest terhelő részre valamit kifizetett, annak megtérítését alperestől keresettel követelje. Győri T. 1906. márcz. 29. G. II. 25,^sz., (Ü^Y^ Különválás esetében a nő külön vagyonát képező dolgokat magával vihet. C. 1906. máj. 29. 192/905. Gr. XIII. 264. 1. Az állandóan követett birói gj^akorlat szerint a házastársak egyike a másik ellen mindaddig, amíg köztük a házassági kötelék fennáll, olynemü vagyoni igényt, a melylyel az illető házasfél nem természetben meglevő valamely saját értékét (külön vagyonát), hanem másféle vagyoni, pld. kártérítési követelést tesz kereset tárgyává, birói uton nem érvényesíthet. Szegedi T. 1906. jan. 16. G. 232/905. Gr. XIII. 265. 1. Ha a nő nevére kiállitctt takarékbetétkönyv közszerzeményi volta vitássá válik, a vélelem a mellett szól, hogy a pénz a nő külön vagyonából eredt. C. 1907. febr. 15. 5019/905. Gr. XIV. 563. 1. A férj neje hozományát ennek önkéntesen bármikor visszaadhatja,