Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 55 Törvénykezési gyakorlatunk szerint a nagykorú fiút szülői csakis abban az esetben kötelezhetők a házukba hozott, de később a fiuktól, bár ennek hibájából különvált menyük tartására, illetőiéi? az ennek részére megítélt tartásdíj viselésére, ha egyfelől a fin munkálkodása a szülőre tetemes vagyoni előnynyel jár és ha másfelől menyük teljesen keresetképtelen. C. 1906. mái. 23. I. G. 708. Gr. XIII. 276. 1. G. XI. 366. 1. A férj szülői a beleegyezésükkel a közös háztartásba házastársul hozott és özvegységre jutott nő ellátásáról gondoskodni nem tartoznak, ha a velük való közös háztartás még a férj életében megszűnt. C. 1900. márcz. 10. I. G. 550/905. Gr. XIII. 277. 1. G. XI. 250. 1. Ha a nőt valamely harmadik személy tartásban részesiti, ezen körülmény egymagában nem ad jogot a tartás egyenértékének a férjtől való követelése. Temesv. T. 1906. május 14. T. G. 36. Gr. XIII. 278. 1. T. X. 743. 1. Abból a körülményből, hogy az előző bántalmazások után felek az együttélést visszaállították, csak az következik, hogy az előző bántalmazások megbocsátottnak tekintendők és ezek alapján felp. tartást nem követelhet, az pedig, hogy alp. ezután felp.-t elűzte, uj tény ugyan, azonban az erre a tényre alapított igény nem tekinthető jogalapváltoztatásnak és pedig annál kevésbé, mert a keresettel folyamatba tett per sem egyezséggel, sem más módon meg nem szűnt és az ideiglenes nőt art ás i perben, annak természete szerint, oly tények is érvényesíthetők, melyek csak a per folyamán merültek fel. 1905. agusztus 31. I. G. 79. sz. Gr. XIII. 278. 1. G. XI. 3. 1. Az ideiglenes nőtartási perben az életközösség megszakítása után, esetleg a per folyama alatt történt azok a tények is tekintetbe veendők, amelyek a tartáshoz való jogot és tartási kötelezettséget jogilag érintik s így az a tény is, hogy a nő az elsőbiróság elutasító ítéletének meghozatala után hajlandó volt alp.-hez visszatérni, azonban alp. a visszafogadást megtagadta. C. 1906. márcz. 23. I. G. 590/905. Gr. XIII. 278. 1. G. XI. 275. 1. A S. E. 28. §-ának a perindítás magénjogi hatályaira vonatkozó rendelkezése ideiglenes nőtartás iránti perben nem nyerhet alkalmazást és az ideiglenes nőtartás a kereset előtti időre csak akkor nem ítélhető meg. ha a nő a keresetet kellő indok nélkül hosszú időn át meg nem indította. C. 1905. okt. 6. I. G. 146. Gr. XIII. 279. 1. A feleség vagyontalan és keresetképtelen férjét elsősorban csak természetben, a közös háztartásban köteles eltartani, külön pedig csak abban az esetben, ha az együttélést türhetlen viselkedésével ő tette lehetetlenné. C. 1905. decz. 21. G. 347. sz. Gr. Xni. 279. 1. G. XI. 142. 1. A nő férjét követni tartozván, felperes férjétől külön eltartást csak abban az esetben követelhetne, ha olyan tényt volna képes bizonyitani, >melyné] fogva azt, hogy férjét ennek szülői házában levő lakásába kövesse, jogosan megtagadhatja. C. 1906. szent. 20. I. G. 194/906. Gr. XIV. 570. 1. G. XII. 38. lap. Habár a nő rendszerint csak férjétől követelhet tartásdijat, mégis olyan esetben, amidőn az önálló vagyonnal nem bíró fiu az apai bázba, az apai vagyonba, az apa beleegyezésével vitte nejét és a fiu tevékenységét az apai vagyonnak megmunkálásában érvényesiti, az önhibáján kívül különélésre kényszer itett nőt a férj apja is eltartani köteles. C. 1907. márcz. 2. I. G. 731 /906. Gr. XIY. 571 G. XII. 291. lap. Abból, bo2y a házasfelek az apai házból elköltöztek, tehát külön háztartást alapitottak és a különválás is az elköltözés után történt, joasze-