Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

56 Magánjog rüen következik, hogy az apa tartási kötelezettsége megszűnt s ez a kötelezettség az által, hogy a férj később, a tényállás szerint, az apai házhoz visszaköltözött, újra fel nem éledt; de e mellett nem áll fenn az apa tartási kötelezettsége még azért sem, mivel felperes keresetképtelensége meg' nem állapíttatott. Curia 1906. július 23. I. G. 298/906. Gr. XIV. 571. 1. G. XII. 7. 1. A nő, aki férje házát alapos ok nélkül elhagyta, attól az időponttól kezdve, amikor a férje közös háztartásába visszatértekor az anyósa a visszatérését gátló bánásmódban részesítette és ez ellen a férje meg nem védelmezte, sem külön háztartást nem alapított, jogos igényt nyert az ideiglenes tartásra. Curia 1906. augusztus 31. I. G. 145/906. Gr. XIV. 572. 1. G. XII. 16. 1. Habár a nő alapos ok nélkül szakította is meg a házassági együttélést, mégis a férj nejének külön tartásdijat fizetni köteles, ha nejének távozása után összes vagyonát fiára átruházta oly kikötéssel, hogy ez öt lakás, élelem és ruházattal ellátni tartozik, amely tényével nejének hozzá visszatérését s a közös háztartásban való házastársi együttélést lehetetlenné tette. C. 1907. márcz. 27. I. G. 53/907. Gr. XIV- 572. 1. G. XII. 335. 1. Minthogy a nő mindaddig, amig a házassági kötelék fennáll, a házassági hűséget megtartani és a közerkölcsiséggel megegyező életmódot folytatni köteles, tehát ha a házassági együttélés a férj viselkedése miatt szakadt volna is meg, a fennálló birói gyakorlat szerint az olyan nő, a tartáshoz való igényét elveszíti, aki a különélés alatt a házastársi hűséget megszegi, a fenti tényállásból pedig levonható az a jogi következtetés, hogy felperes a különélés alatt tanúsított viselkedésével a házastársi hűséget az alperessel szemben megszegte; minélfogva a felebbezési biróság alperest a felperes részére tartásdíj fizetésére a házassági együttélés megszakításától a felperes hűtlenségéig eltelt időre is jogszabály megsértésével kötelezte: u°"*7anazért a felebbezési biróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével egészen el kellett utasítani. Curia 1907. június 8. I. G. 278/907. Gr. XIV. 572: 1. G. XII. 422. 1. A férj nem kötelezhető arra, hogy a szülői által eltartott elmebeteg neje részére tartásdijat fizessen, ha nem állapíttattak meg oly tények, amelyekből következtetni lehetne, hogy a nő férje vagy hozzátartozóinak törhetetlen viselkedésénél fogva, vagy az ápolás hiányainál fogva, a nőnek másnál való eltartása szükségessé vált. C. 1907. febr. 20. I. G. 683/906. Gr XIV. 572. 1. G. XII. 276. 1. Ha a férj a neje beleegyezésével pénzszerzés végett csak ideiglenesen távozott Amerikába és nejét eltávozása előtt szüleinél helyezte el, a nő ideiglenes nőtartást nem követelhet, C. 1906. szent. 26. I. G. 202/906. Gr. XIV. 573. 1. G. XII. 42. lap. A féri a nejét törvénynél fogva eltartani köteles; e szempontból tehát a feleség már a házassági együttélés tartama alatt mint a férjnek hitelezője jelentkezik; ha tehát a házassági együttélés a férj hibája miatt megszűnik és a feleség a tartásra reászorul, a feleségnek az a hitelezői joga változatlanul fennmarad és csak a kielégítés módja változik akként, hogy ideiglenes nőtartás czimén természetben tartás helyett készpénzbeli eltartást követelhet. Curia 1907. február 14. 1. G. 658/906. Gr. XIV. 573. 1. G. XII. 268. 1. A kir. Curiának állandó joggyakorlata szerint a férj azt a tartásdijat, amelyet feleségének marasztaló birói ítélet alapján fizetett, ez ítéletnek megváltoztatása esetében sem követelheti vissza, mert az a tartásdíj a feleséget a férje házában megillető tartás készpénzbeli egyenértékének lévén tekintendő, annak kifizetése nem tartozatlan fizetés és ezért ez többé vissza sem