Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

54 Magánjog amiért is a férj, nejének az ö tudtán és beleegyezésén kiviil e czimen tett költekezéseiért csakis annyiban felelős, amennyiben azok a férj vagyoni helyzetét és társadalmi állását tnl nem haladják s a könynyelmü és pazarló költekezés fogalmi körébe nem vonhatók. Kassai T. 1906. márcz. 6. G. 207/905. Gr. XIII. 271. 1. T. X. 405. 1. A nő azért, mert férje őt üzlete jövedelméből eltartja, a férjnek az üzlethez szükséges áruk bevásárlásából eredő tartozásaiért nem felelős. Nagyv. T. 1906. márcz. 20. G. 30. Gr. XIII. 271. 1. T. X. 528. 1. Az ideiglenes nőtartás megállapításánál nem az az irányadó, hogy a nő olyan értelemben folytasson erkölcstelen életet, amint az a törvénytelen gyermek tartása iránti perekben az anyára nézve a kereseti jog elenyészése tekintetében felállíttatik; hanem az., hogy követett-e el a nő olyan tényt, melylycl a női tisztességet és hűséget megszegte. Ily ténynek tekintetett az, hogy a nő házasságon kívül szerelmi viszonyt folytatott. C. 1906. ianuár 9. I. G. 521/905. sz. Gr. XIII. 272. 1. Minthogy a férj társadalmi állásának és vagyoni viszonyainak megfelelő lakásról gondoskodni és nejét rokonainak bántalmazásától megvédeni tartozik, alp. pedig, a tényállás szerint, noha két háza és három beltelke van, határozottan kijelentette, hogy a rokonai által kijelölt pajtából máshova menni nem hajlandó: levonható a jelzett tényekből az a jogi következtetés, hogy a felperesre nézve a házassági életközösségnek folytatása türhetlenné vált s igy férjének visszahivási nyilatkozata következtében sem köteles hozzá visszatérni, hanem külön eltartáshoz jogos igénye van. C. 1906. április 24. I. G. 677/905. Gr. XIIT. 272. 1. G. XI. 315. 1. Alperesnek az a ténye, hogy egy más nővel házasságon kivüli benső viszonyt folytat (más nővel ágyasságban él) és azt a nőt még azután sem akarta eltávolítani a háztól. amikor a felperes a házassági életközösség folytatása végett házánál megjelent és azon nő eltávolítása iránt kivánságát előterjesztette, mái- magában véve, még akkor is, ha a házassági együttélésnek a felperes részéről történt megszakítása kellő ok nélkül történt volna, elegendő jogos okul szolgál arra, hogy felp. az alp.-hez vissza ne térjen és hogy az alp.-nek kötelezettsége a felp. külön eltartására megállapittassék. C. 1906. mái. 4. G. 711/905. Gr. XIII. 273. 1. A férj közveszélyes elmebetegsége jogos oknak tekintendő arra nézve, hogy a nő különváltan éljen és a jogos okból külön élő nő férjétől ideiglenes nőtartást igényelni jogosult. C. 1906. jan. 4. G. 364/905. Gr. XIII. 273. 1. G. XI. 160. 1. Hogy a házasfelek évek hosszú során át közös beleegyezés alapján külön éltek, nem szolgálhat akadályul arra, hogy a házasfelek bármelyike az életközösség folytatását és ennek megtagadása esetén tartásdíjat követeljen. C. 1906. áor. 10. t. G. 654/905. Gr. XIII. 274. 1. G. XI. 304. 1. Nőtartás nem jár, ha a nő távozása a sértést nyomban nem követi. C. 1906. ápr. 20. I. G. 661. Gr. XII. 274. 1. Feslett életű az a nő, aki törvénytelen gyermekének fogamzási időszakában mostohaatyjával szerelmi viszonyt tartott fenn és vele nemileg közösült. C. I. G. 1907. máj. 31. 235/907. G. XII. 415. 1. A nő részére a tartásdíj nem a férjhezmenetele előtt volt társadalmi állására, hanem azon társadalmi állásra tekintettel állapítandó meg, amelybe férjhezmenetele által jutott. C. 1906. május 4. Gh 711/905. Gr. XIII. 275. 1. A nő a tartásdíj felemelését követelheti, ha a férj jövedelme a különélés óta emelkedett. A házassági törvény 91. §-ának rendelkezése az ideiglenes tartásra nem irányadó. C. 1905. decz. 7. I. G. 299.' Gr. XTTT. 276. 1,