Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 53 tel ék felbontása iránt, a házassági per bírósága előtt folyó perben nyernek alkalmazást. C. 1905. nov. 23. I. G. 270. Gr. XII. 229. 1. Ha a férj jövedelmei emelkedtek, ugy a nőnek a megítélt járadék felemelése iránti keresete pusztán abból az okból, hogy férjével együtt nem él, el nem utasítható, mert a házassági jogviszony peres felek között azóta is folyton fennáll, és hogy az életközösség helyre nem állhatott, annak a férj magaviselete az oka. C. 1905. decz. 7. I. G 299/1905. sz. Gr. XII. 229. 1. G. XI. 117. Peres felek egyezség- szerint a különélés esetére a nőtartást szerződésileg szabályozták; ily szerződés esetén is, ha az ellenkező kifejezetten ki nem köttetett, a tartási kötelezettség megszűnik abban a.kkor, ha a nő magát erre érdemetlenné tette. Curia 1905. április 8. I. G. 667. U. o. Az állandó törvénykezési gyakorlat szerint a visszatérő időszakokban fizetendő tartás után kamat nem állapitható meg. A férj fajtalankodása jogos okul szolgálván a nőnek arra, hogy férjével az együttélést megszakitsa, ideiglenes nőtartást követelhet. C. 1905. jan. 7. 445/904. Gr. XII. 229. 1. G. X. 188. 1. Az ideiglenes nőtartás -meghatározásánál a nő jövedelme is tekintetbe veendő. A tartásdíj iránti követelés természeténél fogva a nő az alapperben megítélt tartásdíj összegét mindaddig igényelheti, mig az újított perben a tartásdij összege jogerfts Ítélettel le nem szállíttatik: következéskép az ujitott perben bíróilag leszállított tartásdij fizetésének időpontja a végitélet keltét követő hónap első napjától veszi kezdetét. C. 1905. febr. 3. G- 511/904. Gr. XII. 230. 1. G. X. 214M. Ha a férj az ideiglenes nőtartási dijat nejének bizonyos ideig oly marasztaló birói ítélet alapján fizette, amely később perújítás következtében vagy felsőbb birói határozattal hatálytalaníttatott, vagy megváltoztattatott; a már kifizetett tartásdij, mely a nőt férje házánál megillető természetbeni tartás egyenértékének tekintendő, a féri részéről többé vissza nem követelhető. C. 1905. május 19. I. G. 796/904. sz. Az ideiglenes nőtartás iránti perben a férj tartási kötelezettsége megállapításánál olyan megelőző sérelmes tények, amelyek után a házassági együttélés tovább folytattatott, a később megújuló sérelmes magaviselet megbirálásánál szintén mérlegelhetők. Curia 1905. január 13. I. G. 485. U o. A házassági jogról szóló törvény 90. és 102. §-aiban foglalt szabályok a házassági per bírósága előtt folyó válóperben nyernek alkalmazást, ellenben a sommás bíróság előtt ideiglenes nőtartás iránt folyamatba tett perekben a birói gyakorlat által elfogadott jogszabályok az irányadók. C. 1905. iun. 16. G. 47. Gr. XII. 230. 1. Felperes a különélés ideje alatt, egy szóváltás közben alperest annak nyilt üzletében arczul ütvén, amint egyfelől a féri -mint családfő ezen rajta elkövetett, őt súlyosan megalázó tettlegességénél fogva nejével az együttélést folytatni köteles nem lenne, az másfelől arra is feljogosított, hogy nejétől az annak eddig önként fizetett tartásdijat megvonja. Curia 1905. április 8. I. G. 676. Gr. XII. 231. 1. Külön szerződési lekötelezés nélkül, pusztán az a körülmény, hogy az egyik házasfél a másik helyett fizetést teljesít, nem szolgálhat a házasság tartama alatt jogszerű okul arra, hogy a fizetést teljesítő a másik házasféltől a fizetett összeg megtérítését követelhesse. C. 1906. április 19. 7637/904. sz. Gr. XIII. 270. 1. A férjnek mint házastársnak ama kötelezettsége, hogy nejét tartani és ruházni köteles, csakis a férj vagyoni helyzetének és társadalmi állásának korlátoló hátáráig terjed,