Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 47 a vétkesség kimondása mellőzendő: mert e részben az 1894: XXXI. t.-cz. 141. §-a intézkedést nem tartalmaz. C. 5863/1896. sz. Gr. VII. 123. 1. Gl. II. 1. 134. 1. Hasonló: C. 1897. szept. 23. 3557. sz. Magyar honpolgár 1871-ben Pólában kötött házasságot. 1884-ben a rovignói cs. kir. ker. törvényszék ágytól és asztaltól elválasztotta a házasfeleket. 1897-ben a Curia ezt az Ítéletet bontóvá változtatta át a 141. §. alapján, mert a rovignói törvényszék a korábbi jogszabályok szerint illetékes volt. Curia 357/1899. és 2839/1900. sz Gr. VII. 123. 1. Osztrák honosságú házastársak a zengi püspöki szentszék Ítéletével a nőnek válókere>ete folytán ágytól és asztaltól elválasztattak, mert a férj keserítette nejét és jogos ok nélkül elhagyta. A férj ezután magyar honos lett és 2 év elteltével a 141. §. alapján az elválasztó Ítéletnek bontó ítéletté való átváltoztatását és a házasság felbontását kéri. Fiumei törvényszék helyt ad; tábla helybenhagyja. A Curia felbontja a házasságot. C. 738/1901. sz. Gr. VII. 123. 1. A H. T. 141. §-a esetében a névviselés kérdése többé nem dönthető el. C. 2830/1900. sz.. Gr. VII. 122. 1. r Gl. II. 1. 131. 1. Agytól és asztaltól elválasztó (szentszéki) ítéletnek bontóvá változtatása. C. 1901. jun. 13. 1132 sz. Gl. II. 1. 134. lap. Átváltoztatás nem kérhető, midőn az ágytól és asztaltól való elválasztás csak az egyik félre volt hatályos. C. 1898. jan. 4. 5706/1897. sz. Gl. II. 1. 135. lap. Horvát községi illetőséggel bírt egyének a magyar községi illetőség megszerzése után átváltoztatást kérhetnek. C. 1901. márcz. 20. 7458/1900. Gl. II. 1. 136. lap. A H. T. 142. §-a csakis abban az esetben alkalmazható, ha a kérdéses házasság a H. T. hatálybalépte előtt szűnt meg az egyik félre nézve. fia az egyházi biróság határozata, melylyel mindkét félre nézve érvénytelennek mondotta ki a házasságot, nem bítrt joghatálylyal a más (ev. ref.) vallású felperessel szemben, s vele szemben e kérdés külön lett volna eldöntendő, helyesen terjesztetett ki az egyházi biróság Ítéletének hatálya felperesre. C. 1897. márcz. 3. 163. sz. (Gr. VII. 124. 1. Az egyházi biróság érvénytelenítő ítéletének jogi hatása ugyanaz, mint a felbontó Ítéleté. C. 1905. január 25. 10.550/904. Gr. XII. 233. 1. A H. T. 142. §-a alapjám hozott kiterjesztő ítélet tárgyát a névviselés kérdése többé nem képezheti. C. 2166/1900. sz. Gr. VII. 124. 1. A házassági törvény a házassági köteléket csak az egyik félre nézve megsemmisítő Ítélet hatályának kiterjesztéséről egyáltalában nem rendelkezvén, helyesen alkalmazta a két alsóbiróság ugyanazon törvénynek a felbontó ítélet hatályának kiterjesztését tárgyazó 142. §. hasonlatos rendelkezését a jelen esetre, melynek nem felbontó, hanem megsemmisítő ítélet hatályának kiterjesztése a tárgya; mert oly esetekben, amidőn valamely különleges jogesetre nézve a törvényben nem foglaltatik kifejezett intézkedés, ez a jogeset hasonló esetre vonatkozó jogszabály szerint bírálandó meg. C. 1899. augusztus 7. 3733. sz. Gr. VII. 124. 1. Gl. II. 141. 1. A H. T. nem tartalmaz oly külön intézkedést, mely szerint a külföldi bíróságnak elválasztó határozata felbontó Ítéletté átváltoztatható lenne, hanem adott esetben a külföldi bíróságnak ágytól és asztaltól való elválasztást kimondó ítélete alapján a magyar biróság a házasságot felbonthatja. C. 1901. márczius 13. 1286. sz. Gr. VII. 124. 1. Gl. II. 1. 127. 1.