Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

46 Magánjog ok tényállása. C. 1901. jun. 25. 3019. Gl. II. 1. 125. 1, A peres felek házasságára vonatkozó korábbi jogszabály (1868. évi LIV. t.-cz. 36. §, által fentartott 1786. márczius 6-iki utasítás 25. §.) szerint csak akkor volt érvénytelen és semmis a házasság azon személy lényeges tulajdonságaiban való tévedés miatt, akivel a házasság köttetett, ha az egyik részről világosan ezen tulaj ionsághoz köttetett a megegyezés, a másik részről pedig az ily tulajdonság ravasz módon színleltetett. C. 1898. decz. 21. 4078. J. 99., 12. sz. Gr. VII. 121. 1. Gl. II. 1. 130. 1. A H. T. hatálybalépte előtt keresztény és zsidó között kötött polgári házasság semmis. C. 6375/1898. és 7750/1898. sz. Gr. VII. 121. 1. Midőn a házasfelek az ágytól és asztaltól elválasztó ítéletnek átváltoztatását egyáltalán nem kérelmezik, a bíróság ily esetben nincs hivatva arra, hogy a külön bizonyítást igénylő bontó okoknak önálló vizsgálata helyett, az ágytól és asztaltól elválasztó ítéletnek átváltoztatása iránt hivatalból rendelkezzék s illetve, hogy a házasság felbonthatása czéljából *z idézett t.-cz. 141. §-át hivatalból alkalmazza. C. 1897. január 27. 8713. sz Gr. VII. 122. 1. A H. T. 141. §. esetében a vétkesség kérdésének önálló, avagy ismételt eldöntése nem képezi az átváltoztató ítélet tárgyát. C. 1897. szept. 23. 3557. sz. Gr. VII. 122. A H. T. 141. §-ában említett bontó ítéletté való átváltoztatás nem foglalhat helyet oly esetben, midőn az ágytól és asztaltól való elválasztás csakis békités czéljából mint a törvény által rendelt ideiglenes intézkedés mondatott ki. C. 1897. szeptember 9. 2637. sz. Gr. VII. 122. 1. Az 1894: XXXI. t.-cz. 141. §-a értelmében bármelyik házasfél kérheti, hogy az ágy- és asztaltól elválasztó ítélet felbontó ítéletté változtattassék át és a bíróság csupán azt tartozik vizsgálat tárgyává tenni, vájjon a házasfelek oly tények alapján lettek-e ágytól és asztaltól elválasztva, melyek az 1894: XXXI. t.-cz. szerint felbontó okul szolgálnak és a 107. §-ban foglalt feltételek fenforognak-e? az elsőbiróságnak ítéletében foglalt azt a rendelkezést, mely szerint a jelen perbeli felperes vétkesnek nyilváníttatott, mellőzni kellett. C 1898. febr. 9. 6428/1897. sz. Gr. VII. 122. 1. A II. T. 141. §-a nem nyerhet alkalmazást oly esetben, midőn külföldiek között külföldön kötött házasságról van szó, mert erre az esetre külön intézkedik a H. T. 115. §-a. C. 1898. jun. 21. 3870. sz. Gr. VII. 122. 1. Kiterjesztő ítéletben egy fél sem nyilvánítandó vétkesnek. C. 1896. szept. 1. 1911. sz. Gl. II. 1. 138. 1. Magyar állampolgárrá vált külföldiek átváltoztatást kérhetnek-e? C. 1898. jun. 21. 3870. Gl. II. 1. 138. lap. A korábbi jogszabályok értelmében keletkezett ágy- és asztaltól elválasztó ítélet az 1894: XXXI. t.-cz. 141. §-a szerint csak az esetben változtatható át bontó Ítéletté, ha a házasfelek oly tények alapján voltak ágy- és asztaltól elválasztva, amely tények az idézett t.-cz. szerint bontó okul szolgálnak. C. 1899. augasztus 30. 2395. sz. Gr. VII. 123. I. Az a körülmény, hogy felperes keresetét egyedül a 141. §-ra alapította, nem zárja ki a 115. §. alkalmazását, mert a bíróság a házasságjogi törvény szakaszainak alkalmazásával a felek Kérelméhez nincs kötve. C. 1898. június 27. 3867. sz. Gr. VII. 123. 1. A. házassági törvény 141. §-a alapján a korábbi törvények hatálya alatt keletkezett, a Házasfeleknek ágyés asztaltól való jogerejü elválasztását kimondó ítéletnek bontó ítéletté való átváltoztatása esetében