Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 45 magyar állampolgárra megszűnt, azonban tekintve, hogy ezen határozat hatálya az állampolgárság megszerzéséig ránézve is kiterjedt, a birói felhivásra irányuló kérvényt az állampolgárság megszerzése után 6 hó előtt nincs jogosítva beadni. C. 1899 ápr. 14. 1395. sz. Gr. VII. 119. 1. Gl. II. 1. 126. lap. Hasonló: C. 1899. okt. 24. 559'5. sz. Magyar bíróság Ítélete oly osztrák honosok perében, akik az elsőbirósági ítélet meghozatala után nyerték el a magyar állampolgárságot. C. 1904. nov. 15. 4416. Gr. XI. 315. 1. A házassági törvény 115. §-ának rendeletéből okszerűen következtethető, hogy ugy a honosítás, mint a magyar községi illetőség megszerzésének idejétől kezdve alkalmazhatók a iiázassági törvény mindazon rendelkezései, melyek szerint a kereseti jog érvényesítése záros határidőhöz van kötve. E. §. intézkedése okszerüleg akként értelmezendő, hogy az esetre, ha a kereseti jog a házastársak korábbi joga szerint nem szűnt meg, a kereseti jog érvényesítésére nyitva álló határidő a honossági, illetve magyar községi illetőség megszerzésének napjától kezdve számítandó. C. 1904. márcz. 17. 1320. Gr. X. 59. 1. Osztrák honos mint felperes nem indíthat bontó pert magyar bíróság előtt, ha alperes' magyar állampolgár is. C. 7708/1903. Azonos: C. 727/1900. sz. Gr. VII. 119. 1. Az 1894: XXXI. t.-ez. 116. §. szerint, külföldiek Iiázassági perében a magyar bíróság csak az esetben járhat el, ha Ítélete hatályos abban az államban, amelynek a házas felek polgárai. C. 1904. febr. 11., 15. Gr. X. 60. 1. A H. T. 117. §-ának első bekezdése alapján a nő csakis érvénytelenítési s nem bontási pert indíthat. C. 1902. febr. 18. 7468. sz. Gr. VII. 120. 1. Gl. II. 1. 128. 1. A cselekvőképtelenségnek a házasság kötésekor kell fennállania: s ha a csak időleges és a házasság kötésekor fenn nem állott csekélyebb mérvű kóros állapot a házasság tartama alatt állandó jellegűvé is vált és fokozódott, ^z alapon a teljesen önjogu személyivel kötött házasság meg nem támadható. C. 1899. november 2. 3723. sz. Gr. VII. 120. 1. Gl. II. 1. 129. 1. Az 1894: XXXI. t.-cz. 134. §-a a 89. §-nak azt a rendelkezését, hogy a vétkes házasfél a házasság fennállása alatt adott ajándékot vissza nem követelheti, visszaható erővel ruházta fel, s igy ez a rendelkezés a hivatkozott t.-cz. hatálybalépte előtt létrejött ajándékozási jogügyletre is alkalmazható. C. 1904. február hó 25. 382/903. sz. a. Gr. X. 61. 1. Ha a H. T. 137. §-ban említett folyamatban levő perek a törvény parancsoló rendelkezése daczára sem tétettek át az illetékes kir. bíróságokhoz, ugy az azokban bontó okul felhozott körülmények elévülése szünetel. A H. T. 137. §. értelmében az egyházi bíróságoknál folyamatban volt perek hivatalból voltak átteendök a polgári bíróságokhoz, ha tehát ez nem történt, az azon perekben bontó okul felhozott körülmények nem évültek el. C. 1903/6541, sz. Gr. VII. 121. 1. Az egyházi bíróság által a H. T. 137. §. ellenére át nem tett per a folyó elévülést megszakítja. C. 19Ö5. márcz. 28. 10.557/904. Gr. XII. 247. 1. A H. T. olyan rendelkezést nem tartalmaz, mely s-zerint az utóbb magyar állampolgárokká lett külföldiek által Magyarországban, illetve a H. T. hatályossága területén kötött házasságok felbontásánál, a vagyonjogi viszonyok, a peres házastársak korábbi hazájában, avagy a házasság kötése helyén érvényben levő törvénvek szerint birálandók el. Gr. XIV. 585. 1. Külföldi perben megállapított bontó