Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

44 Magánjog ok mint „gonosz elhagyás" szintén fennáll. C. 1902. .-június 11. 3753. sz. Gr. VII. 116. 1. A H. T. 115. §. második bekezdése alapján vétkes fél is kérheti a bontást; ujabb vétkesnek nyilvánitása azonban mellőzendő. C. 1901/738. sz. — Azonos: C. 2303/1899., 3183/1903. sz. Gr. VII. 117. 1. A H. T. 115. §. második bekezdése esetén a magyar bíróság az elválasztó Ítélettel már megállapított ténykörülmények uj vitatásába nem bocsátkozhatik s csakis arra van hivatva, hogy e ténykörülményeket abból a szempontból vizsgálja, vájjon azok minősithetök-e a H. T. rendelkezéseinek megfelelő bontó okoknak. C. 1902. febr. 25. 702. sz. Gr. VII. 117. 1. A H. T. 115. §. második bekezdése nem rendeli, hogy a bontó ok e §• keretén kivül eső más §-ra való hivatkozással jelöltessék meg. C. 1902. jun. 17. 4019. sz. Gr. VII. 117. 1. Az osztrák törvényekben a magyar házassági jog 77. §-ában foglalt bontó oknak megfelelő azonos bontó ok mint „gonosz elhagyás" szintén fennáll. C. 1902. jun. 26. 4399. sz. Gr. VII. 118. 1. A H. T. 115. §. második bekezdésében emiitett esetben a 140. §-nak rendelkezése a 107. §-ban foglalt feltételek mellett a magyar honosságú házasfél kérelmére hasonszerüleg alkalmazandó. C. 1898. január 12. 6162/1397. sz. Gr. VII. 119. 1. A H. T. 115. §. alapján ágy- és asztaltól elválasztó itélet bontó Ítéletté nem változtatható át, mert a 141. §. nem alkalmazható ez esetre. C. 3870/1898. sz. Gr. VII. 119. 1. A H. T. 115. §. alapján hozott bontó ítéletben, illetőleg az ezt megelőző eljárásban a hazai bíróság nem bocsátkozhatik az elválasztó ítélettel már megállapított tények uj vitatásába, mert ezt a hivatkozott §. esetének fenforgása kizárja, s a hazai bíróság csakis annak konstatálá3ára van hivatva, vájjon az elválasztó tények minősithetők-e a H. T. rendelkezéseinek megfelelő bontó okoknak. Szükségtelen és meg nem engedett ennélfogva alperes vétkességének külön kimondása. Érintett §. második bekezdésére alapított kereseti jog elévülése nincs határidőhöz kötve. C. 1901. jun. 25. 3019. szám. — Azonos: Curia 2303/1899. és 3870/1898. sz. Gr. VII. 119. 1. Ha a házasság felbontása a magyar állampolgárság elnyerése előtt hozott, az ágy- és asztaltól való elválasztását kimxidó itélet alapján az 1894. évi XXXI. t.-cz. 115. §-ának 2. bekezdése értelmében kéretik, ugy a magyar bíróság a külföldi bírósági Ítéletnek alapjául szolgáló tény valóságának avagy valótlanságának vizsgálatába nem bocsátkozhatik, hanem vizsgálati köre csakis az érintett külföldi itélet joghitályának megítélésére és arra szorítkozik, vájjon az ágytól- és asztaltól való elválasztás oly tény miatt történt-e, melynek alapján a házasság a hivatkozott 1894: XXXI. t.-cz. szerint is felbontható. Felperesnek kereseti jogát az a körülmény sem zárja ki, hogy a házasfeleknek ágyés asztaltól való elválasztása kizárólag a felperes vétkességéből mondatott ki. C. 1904. június 28. 5426. sz. a. Gr. X. 60. 1. A H. T. 115. §. alkalmazásának nem előfeltétele, hogy a külföldi ágyés asztaltól elválasztó itélet meghozatala óta 2 év eltelt legyen. (H. T. 107. §.) — A házasság felbontását a H. T. 115. §-a alapján a külföldi biróság által vétkesnek nyilvánított házistárs is kérheti. C. 1906. okt. 17. 8507. Gr. XIV. 585. 1. A magyar állampolgárságot nyert és korábbi hazája joga szerint ágyés asztaltól közmegegyezéssel elválasztott házastárs jogositva van ugyan házasfelének visszahívására, mert a korábbi elválasztó határozat rá nézve, mint immár