Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 43 §§. értelmében az 1868: LIV. t.-cz. 36. §-a szerint annak a kir. bíró­ságnak hatáskörébe tartozik, mely­nek területén a házasfelek állandó és utolsó együttélésük volt. Al­peres (férj), kinek illetőségét a nő követi, ugyan Zimonyban szüle­tett, de az 1886: XXII. t.-cz. 10. §-a értelmében szakadatlanul Bu­dapesten való lakás által megsze­rezte a budapesti illetőséget, da­cára annak, hogy kilépését a zi­monyi illetőségből formailag be nem jelentette. C. 1903. január 13. 5416/p. sz. Gr. VII. 113. 1. Angol alattvalóknak Magyarországon kötött házassága Magyarországon felbontható a magyar bíróság ál­tal, ha a házasságkötés előtt és után a felek Magyarországon lak­tak. C. 2893/1898. sz. Gr. VII. 113. 1. Magyar honos (görög nem egyesült) Romániában 1890-ben polgári há­zasságot köt; felek Magyarorszá­gon laknak, de a nő keresetére a román biróság 1894-ben felbontja a házasságot. 1899-ben a férj magyar biróság előtt kéri a házas­ságot felbontani, vagy ha ez nem lenne keresztülvihető, érvénytelen­nek nyilvánítani. Alsóbiróságok érvénytelenítik. CuT'ia előkérdésként kimondja, hogy a román biróság bontó Ítélete nem hatályos; érdemben helybenhagyja a tábla ítéletét. C. 4148/1900. Gr. VII. 113. 1. Külföldiből magyar honossá lett félre nézve nem kötelező előbbi hazája bíróságának ágy- és asztal­tól való elválasztást kimondó hatá­rozata. C. 1898. -íov. 2. 6129. sz. Gr. VII. 114. 1. Ha a magyar állampolgár a H. T. hatálybalépte előtt külföldi biró­ság által oly tények alapján vá­lasztatott el ágytól és asztaltól, melyek a H. T. 80. §. c) pontjában megjelölt bontó okot állapítják meg és ezen elválasztás két évnél tovább tartott, az 'dézett t.-cz. 114. és 141. §-ai alapján az ágytól és asztaltól elválasztó ítélet felbontó ítéletté való átváltoztatását kér­heti. C. 1899. febr. 1. 7537/1898. sz. Gr. VII. 114. 1. Helyesen állapították meg egy hono­sított házassági oerében az alsó­biróságok az eljárt kir. törvény­széknek illetékességét, mert az 1894: XXXI. t.-cz. 114. §-a sze­rint, magyar álla.npolgár házas­sági perében csak a magyar biró­ság ítélete hatályos. C. 1904. szept. 13. 54.. 31. Gr. X. 58. 1. A horvát illetőségű magyar állam­polgár, ha később magyar községi illetőséget nyer, nem kérheti, hogy a szentszéknek ítélete a H. T. 141. §-a szerint felbontó Ítéletté vál­toztattassék át, hanem ezen ítélet alapján a 115. §. szerint a házas­ság felbontását kérheti. C. 1905. decz. 12. 5057. Gr. XII. 245. 1. Külföldön lakó magyar honosok há­zassági perében, miután valamely törvénvszék helvi illetékessége az 1868: LIV. t.-cz. 36. §. vagy 30. §-a alapján meg nem állapitható: biróküldésnek van helye. C. 1905. január 11. 8915/1904. Gr. XII. 246. 1. Izraelita vallású magyar állampolgár 1885-ben osztrák :'óm. kath. nővel házasságot köt Párisban. A Curia a házasságot felperes kere­setére érvénytelenítette, mert a keresztény és nem keresztény felek között érvényes házasság Magyar­országon a korábbi jogszabályok szerint nem jöhetett létre s ezen érvénytelenségi ok alól Magyar­országon felmentéinek sem volt helye és mert a házasság érvé­nyessége a felek hazája törvényei szerint ítélendő meg. C. 1897. decz. 7. 6375. sz. Gr. VII. 114. 1. Gl. II. 1. 122. 1. Az olasz honosságú férj, ha neje már több hónap előtt elhagyta, a magyar állampolgárság elnye­rése után követeiheti a házasság felbontását C. 1905. szept. 19. 8124. Gr. XII. 246. 1. Az osztrák törvényekben a magyar házassági jog 77. §-ában foglalt bontó oknak megfelelő azonos bontó

Next

/
Oldalképek
Tartalom