Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

38 Magánjog Jogszabály az, hogy a férj, aki az együttélés megszüntetésére és annak fentartására okot nem adott, nejét csak saját házában eltartani és betegségében ápolni tartozik, külön helyen gyógykezeltetni pedig vagyoni tehetségéhez képest is csak akkor, ha a nő különélése nem a házassági különélés fentartásánalk szándékával történik, ennélfogva a felebbezési biróság nem sértett anyagi jogszabályt felperes elutasításával. C. 1899. deezcmber 16. I. G. 476. sz. Gr. VII. 109. 1. Ha a férj a tőle eltávozott nejét nem hajlandó visszafogadni, neje részére tartásdijban marasztalandó még az esetben is, ha meg van állapítva, hogy eredetileg a nő hagyta cd alapos ok nélkül a férje hátát. 0. 1900. T. G. 215. sz. Gr. VII. 109. 1. Által ánosan elfogadott jogszabály az. hogy a minden jogos indok nélkül különváltan élő nő is jogosult férjétől tartásdijat követelni attól az időtől fogva, midőn a nő az életközösség visszaállítása iránt a lépéseket a maga részéről megtette, baesak a férj nem bizonyítja, hogy a neje oly magaviseletet tanúsított, melynél fogva visszafogadását megtagadni jogosult. A m. kir. G felülvizsgálati tanácsa 1904. márczius 14. G. 618/903. sz. Gr. X. 39. 1. Az ideiglenes nőtartásra az elmebeteg férj is kötelezhető. 0. 1902. szept. 19. 121. sz. Gr. VII. 109. 1. Gl. II. 1. 180. 1. Azzal az ügylettel, melylyel a házasfelek az ideiglenes nőtartás kérdését, tehát vagyoni viszonyt szabályozó jogerős birói itélet rendelkezésétől eltérően, a tartási kötelezettségre nézve más megállapodásra jutnak, közöttük kétségen kívül szintén vagyoni viszony rendeztetik, már pedig ilyen esetekben a felek között létesült megállapodás érvényességének megbirálásánál az 1886: VII. t.-cz. 22. §-ának a) pontjában foglalt jogszabály alkalmazandó. Curia 1902. október 22. G. 207. sz. Gr. VII. 110. 1. A bontó Ítéletnek joghatálya^ elonyészteti az ideiglenes tartásdij iránti ítélet joghatályát. C. 1902. jan 15. 505/1901. sz. Gr. VII. 110.' 1. Gl. II. 1. 187. 1. Az ideiglenes tartásdij mérvének megállapításánál a nőnek nemcsak vagyoni viszonyai, de keresetképessége is tekintetbe veendő. G 1902. jan. 17. 504/901. sz. Gr. ' VII. 110. 1. Gl. II. 1. 176. 1. Hasonló r'C. 1901. febr. 23. I. G. 17., 0. 1903. jan. 17. I. G. 457/902. sz., 0 1900. jun. 22. I. G. 227. Ha a házassági szerződés intézkedik ugyan a tekintetben, hogy a nőt különélés esetén meghatározott tartásdij illeti, de nem köti ki kifejezetten, hogy ezen tartásdij minden tekintet nélkül a különélés okára, a férj által feltétlenül fizetendő, a férjétől külön élő nő, férjétől külön ideiglenes tartást csak abban az esetben jogosult követelni, ha a házastársi együttélés a férj vagy hozzátartozóinak türhetlen viselkedésénél fogva szakadt meg. C. 1903. decz. 5. T. G. 392. Gr. X. 33. 1. A háza«sági törvény 102. §-ának kétségtelen czélzata az, hogy olyan esetben, midőn a házasfeleknek ágytól és asztaltól való különélése elrendeltetik, a nőnek ellátásáról, vagyis folyó szükségleteinek a fedezetéről addig az ideig is gondoskodva legyen, amig a házasság felbont ás áriak, vagyis a bontó okoknak érdemi kérdése végérvényesen eldöntetik. C.1904. szept. 13. 5416. Gr. X. 33. 1. Oly esetekben, midőn a nő férje házát jogos okból hagyta el, a tartási kötelezettség megállapitására nem bír befolyással, hogy a férj az életközösség visszaállítására hajlandóságát kijelentette-e. C. 1904. febr. 20. G. 579/903. Gr. X. 33. 1. Jogszabály, hogy csak a nem vétkes nő követelhet férjétől külön