Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 89 tartást, ha azonban a férjétől különváltan élő no a különélés ideje alatt más férfival viszonyt folytat, férjétől már ez okból ideiglenes tartást nem igényelhet és ilyen körülmények közt a nő igényére mi befolyással sincs az, hogy a férj egy más nővel közös háztartásban él. M. kir. C. mint felülvizsgálati bíróság 1904. jun. .24. I. G. 64/904. sz. Gr. X. 34. 1. Ha a házassági hűséget a férj is megszegte, a nő attól ideiglenes tartást csak akkor jogosult követelni, ha ő mindaddig, mig a házassági kötelék jogilag fennáll, a házassági hűséget megtartotta e az ellen a maga részéről nem vétett. Magában véve abból, hogy a férj a nőt pénzzel segélyezte és hogy azt a különválás után is meglátogatta, arra, hogy neje házasságtörését megbocsátotta, alaposan következtetni nem lehet. M. kir. C. mint felülvizsgálati bíróság 1904. jun. 24. I. G. 65/904. Gr. X. 34. L A nő, akinek részére a házassági szerződésben az együttélésnek a férj hibájából bekövetkező megszakítása esetére meghatározott összeg biztosíttatott, ha ezt az öszszeget a férje ellen már érvényesítette, tőle külön ideiglenes eltartást követelni nem jogosult. C. 1904. október 22. G. 249. Gr. X. 34. 1. G. X. 76. 1. A férjnek ama ténykedésével, hogy lépéseket tett arra nézve, hogy nejét, aki a házassági hűséget súlyosan megsértette, a visszatérésre •birja, a nő magaviselete megbocsátottnak csak abban az esetben volt volna tekinthető, ha a házasfelek között a kibékülés valóban létre jő, ennek nem sikerülése következtében pedig a férj a később visszatérésre jelentkezett nejének visszafogadását jogosan tagadhatta meg. C. 1904. október 15. G. 240. Gr. X. 35. 1. G. X. 69. 1. Ha a férj neje különélésébe beleegyezett, a nőnek tartásdijat adni köteles. Attól az időtől azonban, midőn a férj a bíróság előtt kijelenti, hogy nejét visszafogadni hajlandó s a nő a visszahívás után nem igazolja, hogy jogos oka van a különélésre, a nő tekintendő a házastársi életközösség megbontójának s ettől kezdve tartásdijat nem követelhet. C. 1904. febr. 20. I. G. 583/903. Gr. X. 35. 1. A férj a házassági együttélés rövid ideje alatt durván bánt nejével, a helyett, hogy férji és családfői kötelességéből kifolyólag nejét szeretetteljes bánásmóddal azoknak a tulajdonságoknak elsajátításába bevezette volna, melyek a kölcsönös megértésre, türelmes magaviseletre és egymással szemben való bizalmas bánásmódra vezetnek, a házassági együttélést lehetővé teszik és annak tartósságát biztosítják. A férj bánásmódja ezen fenforgó körülmény mellett, és tekintettel a felek műveltségi és társadalmi állására, oly jogi beszámítás alá esik, hogy . a felek különélésének a férj durva magaviselete az oka, s hogy a nő férjének hivására a közös háztartásba nem köteles visszatérni, hanem jogszerűen követelhet férjétől tartásdijat. C. 1904. február 19. I. G. 573/903. Gr. X. 35. 1. A kir. Curia felülvizsgálati tanácsa egy ideiglenes nőtartási perben a következő elvi kijelentést tette: Az a körülmény, hogy a férj időközben a nazarénus vallásra tért át, a házastársi életközösség megszakitására alapos oknak el nem fogadható. 1904. április 22. I. G. 719. Gr. X. 36. 1. Ha a nő férjét testileg bántalmazta csak azért, mert annak szóbeli kijelentésével magát sértettnek vélte, a nőnek ez a magaviselete feljogosítja a férjet arra, hogy nejével az életközösséget megszakítsa és a nőt házától eltávolítsa. C. 1903. decz. 18. G. 428. Gr. X. 36. 1. Ha a nő a bontóper bíróságának utasítása ellenére a kitűzött határ-