Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 37 meg. C. 1899. decz. 21. 5086. sz. Gr. VII. 106. 1. Az ideiglenes nőtartás iránt inditott sommás perben eljáró bíróság csak a sommás perben felmerült körülményekre lehet tekintettel, következéskép azt a kérdést, hogy alperes szolgáltatott-e okot a különélésre, saját hatáskörében dönti el. Curia 1901. január 26. 571/900. Gr. VII. 107. 1. Az ideiglenes nőtartás czélja az, hogy addig is, mig a házasság felbontása iránti perben e részben a házasfelek közötti viszonyt régérvényesen szabályozó Ítélet keletkezik, a nő életföntartása biztosittassék; ennek folytán az ideiglenes nőtartás megállapításánál a nőnek nemcsak vagyoni viszonyai, hanem keresetképessége is figyelembe veendő. Curia 1899. deczember 11. 507. sz. Gr. VII. 107. 1. Gl. II. 1. 180. 1. Ha a házasfelek a férj szüleivel közös háztartásban élnek, a nő nem csak akkor jogosult külön tárta,, igényelni, ba vele szemben a f '-rj tanusit tűrhetetlen viselkedést, hanem akkor is, ha e tűrhetetlen viselkedés a férj hozzátartozói részéről nyilvánul. C. 1901. máj. 24. I. G. 176. Gr. VII. 107. 1. Gl. II. 1. 151. 1. Az ideiglenes nőtartást igénylő nő azt, hogy a különválásra a férj viselkedése szolgáltatott okot, nem tartozik bizonyítani olyan esetben, amikor a férj kijelentette, hogy nejével az együttélést folytatni nem akarja, mivel ez esetben a férj tartozik kimutatni oly tényeket, amelyek által a vissza nem fogadás indokoltnak jelentkezik. C. 1900. decz. 21. 493. sz. Gr. VII. 108. 1. Abban az esetben is, ha a tényleges különélés megkezdésére a férj hibája szolgáltatott okot, annak a kérdésnek megbirálásánál, vájjon a férj neje részére ideiglenes tartásdíj fizetésére kötelezendő-e vagy sem? a nőnek a különélés ideje alatt folytatott életmódja lényeges befolyással bir. C. 1900. decz. 15. 477. sz. Gr. VII. 108. A férj visszafogadási készségére vonatkozó nyilatkozat ténykérdés. C. 1902. nov. 15. 290. sz. Gr. VII. 108. 1. A nő külön tartásra igényt nem tarthat, ha az a különélés alatt erkölcstelen életet folytatott. 902. jun. 20. 72. sz. Gr. VII. 108. 1. Ha a nő vagyoni viszonyai kedvezőbbek férjééinél, sőt utóbbi vagyoni romlását idézné elő a tartásdíj fizetése: ugy nem kötelezhető a férj a tartásdíjra, még ha ő adott is okot a közös együttélés megszakítására. C. 1902. október 31. G. 355. sz. Gr. VII. 108. 1. Amennyiben a házastársak a férj szüleinél laknak, nemcsak a férjnek, hanem a család tagjai és hozzátartozóinak tűrhetetlen viselkedése is okul szolgálhat arra, hogy a nő az együttélést megszakítsa. C. 1902. május 23. I. G. 23. Gr. VII. 108. 1. A válóperben hozott ítélet az ideiglenes nőtartás iránti perben hozott Ítéletet a törvénvnél fogva hatályon kívül helyezi. C. 1902. febr. 28. 580/900. sz. Gr. VII. 108. 1. A nőnek későbbi, a különélés utáni magaviselete is tekintetbe veendő a tartásdíj megállapításánál, s indokul szolgáihat arra, hogy a bíróság a férjet ez alól esetleg fel is menthesse. C. 1900. szept. 7. 275. sz. Gr. VII. 111. 1. Általános jogszabály az, hogy a nő férjétől ideiglenes különtartást csak akkor jogosult követelni, ha a házas együttélés megszakítása a férj ténykedésére vezethető vissza. C. 1900. szept. 21. I. G. 292. sz. Gr. VII. 111. 1. A nőnek az együttélés megszakítása utáni életmódja lényegesen befolyásolja a tartásdíjra vonatkozó jogát, illetve igényét. C. 1902. ápr. 4. 33. sz. Gr. VII. 109. 1. Gl. II. 1. 191. 1. V. ö. C. 1899. decz. 14. I. G. 468. sz. C. 1900. máj. 26. I. G. 179. sz.