Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

38 Magánjog viselet bármilyen rendű és állású házastársak között jogos indokul szolgál arra, hogy a férj a közös háztartást megszüntesse. Curia 1902. június 20. G. 71. sz. Gr. VII. 104. 1. A férj nejének eltartására csak abban az esetben kötelezhető, ha a különélésre ö szolgáltatott okot. C. 1899. márez. 16. 615. sz. Gr. VII. 104. 1. Az ideiglenes nőtartás önálló sommás keresettel a válóper keretén kívül is érvényesíthető. 1898. nov. 12. 317. sz. Gr. VII. 105. L A házastársak a válóper befejeztéig s annak jogerős eldöntése után is a fizetendő ideiglenes nőtartás iránt szabadon egyezkedhetnek. C. 1898. deczember 29. I. G. 439. sz. Gr. VII. 105. 1. Az állandó törvényes birói gyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy a midőn az önálló vagyonnal nem biró fiu az apa beleegyezésével vette el nejét, és a fiu egész tevékenységét az apai vagyon megmunkálásában, vagy az apai üzletben ennek érdekében ós vagyona gyarapítására érvényesiti, a különélésre kényszerült nő pedig vagyontalan és keresetképtelen, a nő tartása iránti kötelezettség a fiu apját is terheli. (C. 1900. decz. 22. I. G. 499. sz.) — Azonos: (Curia 1899. november 4. 383. sz.) Gr. VII. 107. 1. ós 132 1. Annak, hogy a különváltam élő nő férjének atyja ellen tartásdíj iránti igényt érvényesíthessen, előfeltétele az, hogy az önálló vagyonnal vagy keresettel nem biró fiu az apai házhoz, az atyai vagyonba az apa beleegyezésével nősült légyen és tevékenységét állandóam az atya vagyonának megmunkálásában érvényesítse a nélkül, hogy önálló foglalkozással bírt volna A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1904. évi augusztus hó 31. G. 112. 1904. sz. Gr. X. 40. 1. Az a nő, a ki férje házát elhagyta, nemcsak akkor követelhet férjétől tartásdijat, ha a férj elhagyására ennek tűrhetetlen magaviselete okot szolgáltatott, hanem akkor is ha a férj, bár neje hajlandó hozzá visszatérni, ennek visszafogadását alapos ok nélkül megtagadja. C. 1900. november 27. 422. Gr. VII. 107. 1.) A nő rendszerint csak férjétől követelhet tartásdijat; ha azonban a vagyontalan fiu apja beleegyezésével vitte nejét az apai vagyonba, melynek megmunkálásában a fiu is részt vesz, ez esetben az önhibáján kivül különélésre kényszerült nőnek a férje apja ellen is van ideiglenes, illetve rendes nőtartás iránti jogosultsága. Curia 1899. november 4. G. 383. sz. Gr. VII. 105. 1. A házassági életközösség a férj és feleségnek egymással való élését követeli meg, ha pedig ezt a férj fentartani nem kívánja és beleegyezett abba, hogy a nő külön éljen, a házassági viszonyból eredő tartási kötelezettség alól a férj nem szabadulhat. C. 1898. okt. 21. 263. sz. Gr. VII. 105. 1. Gl. II. 1. 154. 1. Hasonló: C. 1896. jul. 12. I. G. 223. sz. Az 1894: XXXI. t.-cz. 90. §-ának rendelkezése az ideiglenes nőtartásdij iránti sommás perekben nem alkalmazandó. C. 296/97 sz. Gr. VII. 106. 1. Jogszabály ugyan, hogy abban az esetben, ha a tényleges különélés megkezdésére a férj hibája szolgáltatott okot, a férj nejét külön eltartani köteles, azonban annak a kérdésnek a megbi rálásánál, vájjon a férj nejének ideiglenes eltart ására kötelezendő-e vagy nem? a nőnek a különélés ideje alatt folytatott életmódja is lényeges befolyással bír. C. 1897. október 8. I. G. 253. sz. Gr. VII. 106. 1. ('•]. II. 1. 185. 1. Hasonló: C. 1896. nov. 17. I. G. 264. sz. A II. T. 77. §-ra alapított bontó kereseteknél — nem lévén ágytól és asztaltól való elválasztásnak helye — a 102. §-ban felhozott ideiglenes nőtartás nem ítélhető