Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

392 Magánjog ama körülmények valóságának vagy valótlanságának a megállapítása, a melyek a perben a vagyonátruházás létrejöttének módjára és közelebbi körülményeire felhozattak. Az a körülmény, hogy az illető vagyonátruházás idejében az, akire a vagyon átruháztatott, még kiskorú volt, s az átruházás a gyámhatóság jóváhagyásának kikérése nélkül történt, csak a gyámot vagy nagykorúságának elértével magát a volt kiskorút, de nem az átruházó hitelezőjét jogosíthatta fel a vagyonátruházásnak ezen az alapon megtámadására. C. I. G. 1905 márcz. 22. 637/904. G. X. 293. I. A kiskorú nevében megkötött szerződés csak gyámhatósági jóváhagyás által válik a kiskorura nézve kötelezővé, de a jóváhagyás bekövetkeztéig, ha csak erre nézve bizonyos idő szerződésileg kikötve nincsen, az önjogu szerződő fél a szerződéstől el nem állhat, az reá nézve mindaddig kötelező, míg a jóváhagyás meg nem tagadtatik. C. 1901. okt. 2. Gr. Vm. 624. 1. Oly kiskorú, ki annak irányában, kivel jogügyletet köt, oly módon viselkedik, melyből ama szándéka tűnik ki, hogy elhitesse vele, mikép ő nagykorú, a törvény amaz oltalmában, mely a kiskorút rendszerint illeti, nem részesíthető, s ennélfogva a vele szerződő jóhiszemű harmadik személy irányában a szerződésben elvállalt kötelezettségért épen ugy felelős, mintha nagykorú volna. 1891 június 2. 8342. sz. Gr. VIII. 624. 1. V. ö. ellenkező: Dt. n. f. XXIV. 9. A kiskorúnak könnyelmű korcsmai költekezéséből eredő követelés bírói közbenjárással keresetileg érvényesíthető jogalapnak nem tekinthető. C. 1887 ápr. 29. 6425/1886. sz. Gr. VIII. 624. 1. A szállodában a kiskorúak és azok anyjának együtt adott lakásért és kiszolgált élelmezésért az abban részesült kiskorúak is saját vagyonukkal felelősek. C. I. G. 1094 nov. 22. 319/904. G. X. 132. 1. Alperes akkor, mikor neje örökségét átvette, csak 21 éves, tehát kiskorú volt. Azon körülmény, hogy alperes ez időben már nős volt, alperesnek a kiskorúságban kötött és ekként érvénytelen terhes ügyletét hatályossá nem teheti, tehát felperesek, mint alperes néhai nejének oldalrokonai alperes nejének örökségi osztályrészét alperesnek a B) alatti okirat szerint történt átvétele alapján sikerrel csak akkor követelhetnék, ha bizonyítanák azt, miszerint alperes neje örökségét saját vagyonába beruházta. C. 1891 jan. 14. 4117/1890. sz. Gr. VIII. 624. 1. Azon szerződés, melyet a kiskorú gyámhatósági jóváhagyás nélkül kötött, érvényes, ha a jelzett szerződéssel eladott illetőségei helyett részére megvett másik ingatlant nagykorúságának elérte után birtokába vevén, ez által ehhez a vételhez nagykorúságának elérte után hozzájárult. C. 1897. nov. 26. 3060. Gr. VIII. 625. 1. Tekintettel arra, hogy felperesek alperes nagykorúságának elérésétől számítva 14—15 év óta vannak a kereseti ingatlannak birtokában ' alperes az ingatlanhoz való jogát ezen időn át nem érvényesítette, hogy alperes Sz. J. tanú előtt is elismerte az eladás tényét, és hogy a tanú előtt csak annyiban ragaszkodott tulajdonához, amennyiben annak vételárát kifizettetni kívánta, tekintve, hogy annak vételárára részint kiskorúságában, részint már nagykorúságában is vett fel részleteket, jóllehet a D) alattit kiskorúsága alatt, de már 23 éves korában kötötte, a fenti cselekményei, illetve mulasztása folytán megállapítható, hogy a kiskorúságban kötött adásvételi szerződést nagykorúsága idején jóváhagyta. C. Helybenhagyja. 1897. máj. 11. 6032/1896. sz. Gr. VIII. 625. 1. A kiskorúnak jogcselekvényei is érvényesekké válnak, ha a kiskorú a kiskorúságában kötött ügyleteket teljeskoruságának elértével kifejezetten vagy a hozzájárulását feltüntető cselekményével magáévá teszi