Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

24 Magánjog asztalra nézve egymástól örökösen elválasztván, alperesnek különváltan élése bontó okul nem szolgálhat. 0. 1905. ápr. 4. 6/905. Gr. XII. 592. V. ö.: C. 1900. decz. 20. 5869. Gl. II. 1. 69. Nőnek nyilvánosan történt meggyalázása a házastársi kötelesség súlyos megsértését képezi. C. 1899. jun. 22. 2377. Gl. II. 1. 68. Ugyanez: C. 1897. jun. 25. 2830. Gr. VII. 72. 1. Dt. 3. IX. 134. 206. A nőnek férje részéről szándékos megfertőxtetése bontó ok. C. 1901. nov. 13. 5258. Gl. II. 1. 70. Gr. VII. 80. 1. Ellenkező: C. 1898. szent. 7. 3191. üt. III. f. XIII. 38. Bujakor elhallgatása megtámadási ok. C. 1906. iun. 25. 2122. Gr. XIII. 589. 206/a. Felp. nem bizonyította ugyan azt a kereseti előadását, hogy alp. őt a közös lakásból elküldötte; de alperes beismerésével, tanúvallomásával és a csatolt helyhatósági bizonyitványnyal bizonyitást nyert, hogy alperes idegen nővel ágyassági viszonyban él, amely körülmény, habár azt felperes bontó okul kifejezetten nem is érvényesítette, jogos okul tekintendő arra nézve, hogy felperes a házassági életközösséget vissza nem állitja a így jelenben tényleg alperes vétkes cselekménye teszi a felek együttélését lehetetlenné. Tekintve tehát, hogy bár kifejezett kérelem hiányában alperesnek e vétkes cselekménye alapján az 1894. évi 31. t.-cz. 80. §-ának c) pontjában foglalt bontó ok nem is állapitható meg, mindazonáltal a most idézett törvényszakasz a) pontjában foglalt bontó ok, vagyis a házastársi kötelezettségek szándékos, súlyos megsértése alperes ellenében megállapítható. C. 1904. decz. I. 5694. Gr. X. 53. 1. 206/b. A nőnek az a ténye, mely szerint férjét bir. előtt büntettél alap nélkül vádolja, a házastársi kötelesség szándékos és súlyos megsértését, vagyis az 1894: XXXI. t.-cz. 80. §. a) p.-ban foglalt bontó okot állapítja meg. C. 1904. február 17-én 8242. 206/c. Ha a nő olyan tényeket, melyekből következtetni lehetne, hogy az életközösség megszüntetésére a férj adott okot, nem bizonyított, minthogy ezek szerint a nő az elhagyással és évök óta tartó külön éléssel (házastársi kötelességeit súlyosan megsértette és ezért férjének jogos oka volt arra, hogy hozzá visszatérni kivánó nejét magához nern fogadta, a felek életviszonyainak figyelembe vételével abból a körülményből, hogy a hat hónapi időtartamú ágytól és asztaltól elrendelt különélés kibékülésre nem vezetett, alaposan lehet következtetni, hogy az életközösség fenntartása a férjre nézve elviselhetetlenné vált. C. 1904. jun. 6. I. 503. Gr. X. 54. 1. 207. Ha a nő a házasság tartama alatt nemi betegségbe esik, az a vélelem, hogy az férjétől származik. C. 1897. jan. 25. 2830. Gl. II. 1., 71. Azonos: C. 1899. szept. 26. 2008. Gr. VII. 79. 1. 208. A magzatelhajtással való alaptalan gyanusitáá bontó okul szolgál. C. 1897. szept, 16. 973. Gl. II. 1. 72. Gr. VII. 71. 1. Dt. III. f. IX. 219. 209. Ha az előrehaladottabb korú férj a különélés alatt szállodában egy idegen nővel lakott s azt törvényes nejének jelentette be, a H. T. 80. §. a) pontja szerinti bontó ok forog fenn. C. 1898. jun. 2. 3122., Gl. II. 1. 73. Gr. VII. 81. 1. 210. Ha a férjes nő oly életmódot folytat, mi erkölcsös voltát és tiszta életét gyanúba keveri, az a H. T. 80. §. a) pontja alá eső kötelességsértést képez. C. 1896. jul. 1. 3189. Gl. II. 1. 74. Vö.: C. 1902. okt. 8. 3432. Gr. VII. 75. 1. és C. 1902. jan. 14. 6286. Gr. VII. 81. 1. Házas asszonynak idegen férfiak irányában kihivó, sőt hűtlenségre is következtetendő magaviselete a H. T. 80. §. a) pontja alá eső bontó okot képez. C. 1902. decz. 10. 7795. Gr. VII. 76,