Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 23 szélyeztető bántalmazást". C. 1898. szept. 7. 3191. Gl. II. 1. 55. Gr. VII. 70. L 196. A házasfelek oly kisebbszerü bántalmazást, amelyek a házasság fenntartását lehetetlenné nem te­szik, egymásnak elnézni tartoznak s azt a különélésre ürügyül fel nem használhatják. C. 1898. szept. 6. I. G. 184. Gr. VII. 70 1. Dt. ÜL f. XIII. 63. 197. A H. T. 78. §-a szerint az élet elleni törés tekintet nélkül a lelki állapotra bontó okot képez. Curia 1897. szept. 1. 1526. Gr. VII. 70. 1. Gl. II. 1. 57. 198. Az esküdtbíróság felmentő hatá­rozata az alperesnek csupán a bün­tető igazságszolgáltatás megtorló intézkedése alól megszabadulását eredményezte, ennek a hatálya te­hát a válóper sorsára kihatással nem bir, hanem ez a polgári per az abban megállapítható tények alánján kell hoey eldöntessék. C. 1903. jun. 10. 3796. Gr. VII. 70. 1. 199. Azon körülmény, hogy alperes az egybekelést követő hatodik hónap­ban férjét jogos ok nélkül elhagyta és férje ismételt felhivására sem tért többé vissza; hosry továbbá utóbb a nálánál fiatalabb férfival lakott együtt, a házastársi köteles­ségek szándékos és súlyos megsér­tésének tekintendő. C. 1897. máj. 11. 1807. Gl. II. 1. 58. 200. Azon körülmény, hogy a házas­társ már az egybekeléskor a közö­sülésre képtelen volt, bontó okot nem képez, legfeljebb a házasság mesrtámadására szolgálhat okul. C. 1902. decz. 4. 6193. Gl. II. 1. 59. 201. Az elhatott házastárs, ki az életközösség szándékos és jogtalan megbontását megbocsátani, s az elhagyóval az életközösséget vissza­állítani nem hajlandó, a H. T. 80. §. a) TX>ntja alapján a háziasság felbontását kérheti. A H. T. 77. §-a nem az elhaarvás tényét, hanem a visszatérés icazolatlan megtaga­dását tekinti bontó oknak. Curia 1898. febr. 5. 2734. Gl. II. 60. Dt. ÍH. f. XII. 49. Ez utóbbi kijelen- I test tartalmazza C. 1905. jan. 5. 8162. Gr. XII. 577., amely azt is kimondja, hogy a visszatérésre vo­natkozó felhívás akkor is kibocsát­ható, ha az együttélést felperes BzaKitotta ís meg, mert ez esetben ugy tekintendő, mintha tettét meg­bánta volna. V. ö. a 158. sz. a. eseteket. V. ö.: C. 1903. szept. 10. 8404. Gr. VII. 84. 1. C. 1897. febr. 23. 553. Dt. III. f. VHI. 48. 202. Ha a házastárs házastársát jo­gos ok nélkül elhagyva, éveken át tőle távol s egy más egyénnel szo­ros összeköttetésben él, az elha­gyott házastárs a házasság felbon­tását kérheti. Curia 1895. nov. 8. 8178. Gl. II. 1. 61. Dt. III. f. IV. 37Í. VI ö.: Curia 1897. jan. 17. 6299/96. Gl. II. 1. 62. Hűtlen az elhagyás, ha az jogos okból történt, de ez ok később megszűnt. C. 1906. jan. 23. 3724. Gr. XIII. 591. 203. A szándékos és jogos indok nél­kül való elhagyás, ha súlyosabb beszámitásu, egyéb ténykörülmény nem járul hozzá, a H. T. 80. §-ának a) pontja alá eső bontó okul nem szolgálhat, C. 1899. jan. 13. 2027. Gl. II. 1. 64. V ö.: C. 1898. aug. 30. 2852. Dt. III. f. XII. 126. El­lenkező: C. 1893. jul. 30. 5798. Gr. VII. 82. 1. Y. ö.: C. 1898. jun. 15. 2578. Gr. VII. 84. 1. C. 4261/98. Gr. Vn. 85. 1. 204. A felbontás iránti kérelem támo­gatására a kereset alapjául szolgáló bontó ok kapcsán oly bontó okra is lehet hivatkozni, amelyre nézve a kereseti jog már megszűnt. Azon körülmény, hogy alperes felperest minden jogos ok nélkül, női köte­lességének teljesítése közben hajá­nál fogva megrázta s a további bántalmiaztatásától ooak egy har­madik személy mentette meg fel­perest, bontó okul szolsál. C. 1899. jun. 22. 1669. Gl. II. 1. 66. Gr. VII. 82. 1. 205. Könnyelmű életmód és durva bántalmazás bontó ok. C 1895. decz. 10. 8546. Gl. II. 1. 67. 205/a. A püspöki szentszék a feVket a férj házasságtörése miatt ágy és

Next

/
Oldalképek
Tartalom