Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 165 zési korlátoltsága a magyar polgári magánjog visszaállítása után újólag csak 1871 május 1. lépett hatályba. C. 1885 máj. 19. 220. sz. Gr. VII. 440. Gl. III. 525. 1. Szerzetes pap végrendeletet nem tehet, de szerzett vagyonáról életében rendelkezhetik. C. 6869/1884. Gr. VII. 441. 1. Gl. III. 522. 1. Hasonló C. 1900 nov. 21. 7122. sz. Szent Ferencz-rendi szerzetes és áldozár P. T. J., mint a r.-i róm.kath. parochiának éveken át adminisztrátora halván el, ily minőségben szerzett hagyatéka feletti intézkedés szerzetét, illetve szerzetbeli főnökét nem illeti. Curia 7308/1884. sz. Gr. VII. 441. 1. Gl. III. 522. 1. Az erdélyrészi róm.-kath. világi papok szabad végrendelkezési joggal birnak ugyan, de azok végrendeletével szemben is alkalmazást nyer az osztrák polgári törvénykönyv 694. §-ában foglalt rendelkezés. C. 1895, jan. 29. 11.727/893. Gr. VII. 441. 1. Gl. III. 523. 1. Alsóbb rendű papok utáni törvényes öröklés. C. 1902 decz. 9. 6797. sz. Gl. III. 520. 1. Parochiájáról lemondott kath. pap egyházi hagyományozási kötelessége. C. 1888 nov. 29. 1728. sz. Gl. III. 523. 1. Pap utáni hagyatékban az egyház oly törvényes örökös, akit az ismeretlen örökösök számára kirendelt ügygondnok nem képviselhet. C. 1902 szept. 11. 4861/1901. sz. Gl. III. 533. 1. A végintézkedés nélkül elhalt alsóbbrendű róm. kath. papok hagyatéki vagyonának az a szerzeménye esik a hármas felosztás alá, amelyet az egyházi javadalom jövedelméből vagy ily egyházi állásra való tekintettel más egyházi forrásból szereztek, aminek természetes következménye, hogy ezen külön szabályozás köréből kiesnek mindazok az egyházi személyek, akik egyházi javadalommal, egyházi forrásból eredő jövedelemmel nem birnak. C. 1906 szept. 12. 6617/906. és 7203/901. sz. A C. által elvi jelentőségűnek nyilv. hat. Gr. XIV. 712. 1. Amennyiben az örökhagyó másnak a vagyonáról, jelesül a közszerzeménynek nejét illető részéről is végrendelkezik, végrendelete enynyiben érvénytelen. C. 1996/98. sz. Gr. X. 442. 1. Azt a kérdést, hogy azon külföldi államban, hol a végrendelet kelt, az örökhagyó részéről kézjegygyei ellátott Írásbeli magánvégrendelet az ottani törvények szerint érvényes lehet-e, tüzetesen tárgyalni kell. C. 1903 nov. 19. 5386/902. sz. Gr. X. 80. 1. A végrendelet mellékhatározmányai. A végrendeleti öröklés valamely szolgáltatás teljesítésétől is függővé tehető. A feltétel be nem következése esetén törvényes öröklésnek van helye. C. 2946/90. Gr. VII. 443. 1. Gl. III. 285. 1. A birói állandó gyakorlat által megállapított jogszabályt képez az, hogyha a végrendelkezésnek alapját és indokát az örökhagyónak valamely feltevése képezi: a végrendelkezés annak következtében, hogy a feltevés téves volt, vagy hogy a feltevésnek —• a viszonyok változásával — éppen ellenkezője állott be, hatályát veszti. C. 1904 nov. 20. 9287. sz. Gr. X. 81. 1. Nem ütközik a közerkölcsiségbe, ha az örökhagyó attól tételezi fel a végrendeleti öröklést, hogy a végrendeletében megnevezett örökösök egymással házasságra lépjenek. E feltétel be nem következése esetében ezek a megnevezett örökösök végrendelet alapján nem örökösödhetnek. C. 4946/903. Gr. VII. 443. 1. Az örökhagyónak az a rendelkezése, amely szerint protestáns vallású fiának örökösödési jogát arra az esetre, ha fiának a törvénynél fogva fia vallásának követésére utalt gyermekei más vallásra térnének át, csak a törvényes osztályrészre szorította s az ezen felüli vagyonban hitbizományi helyettest rendel, nem erkölcstelen, s annak ellenére is érvényes, ha a fiu teljes, megszorítás nélküli örö-