Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

100 Magánjog nőségén, hanem az öröklött és szerzett vagyon értékének meg­különböztetésén alapul, ez a tör­vény a gyakorlatban alkalmazást nem nyer és igy arra követelést alapítani nem lehet. C. 1905 okt. 4. 1814/904. P. sz. Gr. XII. 259. 1. Tekintettel arra, hogy csak a tör­vény alapján megszerzett özvegyi jog korlátozásának van helye, az ajándékozási jogügylet alapján szerzett ezen haszonélvezeti jog meg nem szorítható. C. 1905 jan. 25. 6634/903. sz. Gr. XII. 26Ö. 1. Megszüntettetett azon nőnek özvegyi haszonélvezeti joga, aki férje ha­lála után mással ágyassági vi­szonyba lépett, mert férje az ál­tala is elfogadott végrendeletben akként rendelkezett, hogy ha az özvegy a férje emlékének megsér­tésével vadházasságra lép, min­den vagyonból kizáratik; s az öz­vegy ezen feltételt megszegte. C. 1905 május 31. 5383/1904. sz. Gr. XII. 260. 1. Az özvegyi jogból folyóan a férj hagyatékából járó anyagi elő­nyökre igényt nem tarthat az az özvegy, aki házastársi kötelessé­gét férjével szemben nem teljesí­tette, avagy ezt a kötelességet sú­lyosan megsértette. C. 1905 jan. 10. 8267. Azonos: 7270/1903. sz. Gr. XII. 261. 1. Jogszabály az, hogy az egyik örökös hitelezője által a hagyatéki ja­vakra nyert végrehajtási zálog az örökösnek a hagyatéki vagyon megosztására vonatkozó jogait és az özvegynek a hagyatéki javakra a törvénynél fogva megillető ha­szonélvezeti jogát nem érintheti, annálfogva a lefoglalt ingók csak annyiban és oly részben szolgál­hatnak kielégítési alapul, ameny­nyiben és amilyen részben azok a végrehajtást szenvedőnek örök­ségi jutalékába esnek és amennyi­ben az özvegyi jog sérelme nélkül elidegenithetök. C. 1905 május 17. G. 602. Gr. XII. 261. 1. Jogszabály az, hogy az egyik örökös­társ hitelezője által a közös osz­tatlan ingókra szerzett végrehaj­tási zálogjoga az Örökösöknek a közös hagyatéki vagyon megosztá­sára vonatkozó jogait és az öz­vegynek a hagyatéki vagyonra a törvénynél fogva megillető haszon­élvezeti jogát nem érintheti. C. 1905 május 9. I. G. 746. Gr. XII. 262. 1. A férjről az örökösökre átszállott örökségi jogot az özvegy özvegyi jogán érvényesíteni jogosult. C. 1905 decz. 6. 7911/1904. Gr. XII. 262. 1. VI. CZIM. A jászkunok özvegyeinek hitvestársi öröklése és özvegyi joga. Az oly ingatlanra nézve, mely soha­sem volt az örökhozó férj tényle­ges birtokában, az özvegy özvegyi jogot nem érvényesíthet, hacsak ki nem mutatja, hogy a tényleges birtokos az ingatlant jogtalanul birtokolja. 1906. márcz. 6. 1421/905. sz. Gr. XIII. 449. 1. Jogszabályaink szerint az özvegy nem köteles a férje után maradt lakását másokkal, akár a nagy­korú leszármazó örökösökkel is megosztani, amennyiben őt a la­kóháznak kizárólagos haszonélve­zete illeti meg mindaddig, míg özvegyi haszomélvezei joga nem nem korlátoztatik. Pozsonyi tábla 1905. november 13. G. 100. sz. Gr. XIII. 451. 1. T. X. 605. 1. A férjről az örökösökre szállt örö­kösödési igényt az özvegy öz­vegyi joga alapján érvénvesiteni jogosult. C. 1905 deczember 6. 67911/1904. sz. Gr. XIII. 451. 1. A hagyatéki zárlat elrendelése az örökhagyó férj hagyatékára nem szolgálhat alapul arra, hogy az özvegy a vele perben álló oldalági rokonoktól ideiglenes tartást kö­vetelhessen. C. 1906 febr. 7. I. G. 455/1905. sz. Gr. XIII. 452. 1. G. XI. 208. 1. Özvegyi jog és közszerzemény nem tesz-e felelőssé az elhunyt férj tartozásaiért. Nagyváradi tábla. .1906 febr. 21. G. 4. sz. Gr. XIII. 453. 1. T. X. 539. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom