Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 161 Az özvegyi haszonélvezeti jog a hagyatéki teher természetével bir, de esak az örökösök, mint a hagyatékba belépő tulajdonosokkal szemben, nem azonban az örökhagyó hitelezőivel szemben is. Nagyváradi tábla 1906 április 4. G. 32. sz. Gr. XIII. 453. 1. Abban az esetben, ha az örökhagyó vagyonát egyik leszármazójának még életében elajándékozta s ez által az özvegyet özvegyi jogának érvényesithetésétől megfosztotta, — az özvegy a megajándékozott lemenőtől egy gyermekrész haszonélvezetének átengedését követelheti s ebben a jogában őt az örökhagyó által tett ajándékozás semmi módon nem korlátozhatja, annyival kevésbbé, mert az ideiglenes törvénykezési szabályok 7. és 8. §-ában foglalt intézkedések csak az ott meghatározott személyek törvényes osztályrészére vonatkoznak és a második nő özvegyi jogára alkalmazást nem nverhetnek. C. 1907 április 4. 5174/906. sz. Gr. XIV. 712. 1. Az özvegyi jognak alapját a házastársak együttélése és a feleségnek a házassági viszonyban rejlő köteles hűsége képezi, amiből folyólag az a nő, aki azt megszegvén, a házasságból folyó kötelességeit nem teljesiti, a házassági viszonyból folyó jogokra sem számithat, ez okból felp.-t keresetével elutasítani kellett. 0. 1907 február 28. 8328/905. sz. Gr. XIV. 712. 1. Az özvegyi jog kiterjed a hagyatéki vagyon minden jövedelmére és hasznaira, tehát az erdőre is, amelyet az állag sérelme nélkül az özvegy épp oly mérvben van jogositva használni, mint ahogy azt a férj életében használta. C. 1906 nov. 22. 766. P. sz. Gr. XIV. 712. L A leszármazók anyjuk özvegyi jogának korlátozását kérhetik és e jog a fiu halálával átszáll ennek özvegyére; ennek keresete pedig nem vált tárgytalanná annak következtében, hogy az alperes özTatics-Sándor: Döntvények V. vegy anya a per folyamán elhalálozott. C. 1906 szept. 27. I. G. 209. Gr. XIV. 713. 1. G. XII. 43. 1. Minthogy a felperes (özvegy) a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint az alakilag nem vitás birói egyezség rendén a házasságból folyó minden követelésének kiegyenlítésére 300 koronát (150 frtot) elfogadott és kijelentette, hogy ezzel férje, B. István ellenében hitvestársi jogaira, tehát özvegyi jogára nézve is teljesen ki van elégítve; továbbá, minthogy valamely jogi igény kielégítése a kötelem és így a követelési jog megszűnését vonja maga után ős következményében a jogról való lemondással egyenlő joghatálylyal bir; ennélfogva alaptalan felperesnek az a jogi fejtegetése, hogy özvegyi jogáról előre, annak megnyílta előtt érvényesen le nem mondhatott, ebbeli joga az egyezség alapján meg nem szűnhetett; nem sértett tehát a felebbezési biróság anyagi jogszabályt azzal a döntésével, hogy felperest az özvegyi ellátási jog érvényesítése iránti keresetével kereshetőségi jog hiányából elutasította. Curia 1906 szept. 5. I. G. 158. sz. Gr. XIV. 714. 1. G. XII. 19. 1. A hátrahagyott özvegynek tartási igénye a férj halálával meg nem szűnik s ez a tartási kötelezettség a férj hagyatékát, s amennyiben a férj után kielégítési alapul szolgálható hagyatéki vagyon nem maradt, a férj által történt ajándékozás esetén, az ajándékba kapott vagyon értéke erejéig a megajándékozottakat is terheli. Curia 1907 márcz. 13. 9141/1906. sz. A Curia VII. tanácsának 3. sz. elvi jelentőségű határozata. Gr. XIV. 714. 1. Ami pedig a hagyatékhoz tartozó házban való lakást illeti, a perben bizonyítást nyert, hogy a ház egy lakószoba és egy konyhát foglal magában, nem olyan terjedelmű tehát, hogy a másodrendű alperes polgári állásához képest az ő és 11